Varga Kálmán (szerk.): A Gödöllői Városi Múzeum Évkönyve - Annales Musei Gödöllőiensis 1992 (Gödöllő, 1993)

MŰVÉSZETTÖRTÉNET - Török Péter: Történeti kertek Gödöllőn

Az önfelújulás a pionir fafajoknál erőteljes. Elsősorban: Acer platanoides, Fraxinus sp., Acer campestre, az egzótáknál: Celtis sp., Robinia sp., a kultúrfajok közül Prinus sp. A rövidéletű pionir fafajok közül a nyírfa tömeges megjelenése nem kívánatos. Elviselhető azonban kolorit kontrasztként egy-egy fenyő társaságában. A fehérnyárasok törzse is átszínezi környezetét. Feltehetően spontán települtek meg a kertben, s indikátorai a talajközeli vizeknek. A törmelékes talajokon juhar és bálványfa sarjtelepei élnek, társaságukban a rudeális gyomvegetációval, amelyek különösen a fölhagyott katonai területek beton hősivatagain fölényes szaporodásba kezdtek. Száz évnél idősebb fa kevés van a kertben. Ezek: Ginkgo sp., Quercus sp., Sorbur torminalis, Sequoidendron. A kert karakterét adó lombos fajok (Acer platanoides, Tilia ssp.,) természetes öregedésük folyamatát élik. Az erdei-és fekete fenyő, a japán akác, a kőrisek és tiszafák jó konzisztenciájú, egészséges, szép fák, sokáig meghatározhatják a kert arculatát. A TÁJKÉPI KERTEK SZOBRAI Mint elhagyott, könnyel teli zsebkendőket, úgy találjuk az angol tájképi kertekben az emlékezés, a meditáció, vagy a Memento Mori attribútumait. A kertek rejtett szegleteiben megbújnak a halotti urnák, a lépcsős posztamcntumokra állított szemfedős kővázák, vagy éppen a megcsonkolt klasszicista oszloptöredékek. Az allegorikus, szimbolikus szobordíszítések között jelentős szerepet kapnak a növényi ornamentikák. Az ábrázolt esemény kimenetelétől függően babér, vagy pálmaág, a nemzeti inspiráció tricolor szalagdíszeivel átfont tölgyfakoszorú és a bús, borongós emlékezés növényei a fűzfaágak a legkedveltebb motívumok közül valók. A tájképi kertekben különösen gazdag szobor díszítést Erdély kertjeiben találunk. Kiváló példa erre Gernyeszeg, amely a gödöllőivel amúgy is analóg stílusú kastélyt - tervezőjük is közös: Mayerhoffer András - és kertet hagyott ránk. E kertben együtt találjuk a barokkból megmaradt szoborgalériát, amely a nyers burkolatú, dísztelen cour d'honneurt egyszeriben lángoló szépségűvé varázsolja, a háttérben nyugvó angolkert buja vegetációjával. Ez az előkép szolgálhat esetleg mintaként is a gödöllői cour d'honneur rekonstrukciójához. A GÖDÖLLŐI KASTÉLY SZOBRAI, PLASZTIKAI DÍSZEI A kastély első építési periódusában (1744-47) a díszudvart amúgy is szobordíszes, balluszteres? lépcsősor zárta a Felső-kert felé. (Ábrázolás Réh Elemér hagyatékában található). Helyét kutató ásatásokkal kívánjuk igazolni. A gödöllői Felső-kert szobordíszeiről viszonylag pontos leltárunk van. Mindjárt az előkerti kocsifelhajtót és teraszt faragott, köfonatos balluszter és rajtuk a kapuörzö oroszlánok alakja díszíti. (4. kép) A kerti főkapu megmaradt pilonját csakúgy, mint a főhomlokzat középrizalitjának oromzati díszeit kővázákkal dekorálták. Ez utóbbit allegorikus fekvő alakok és puttók is gazdagítják. Az előkerti olaszbáslyán négy őrtorony helye található meg. Az itt húzódó Király-és Királyné kertjében még néhány éve posztamensre állított kővázát láttunk. Erzsébet királyné kertje, - melyet Kamara-kertként is il114