Barki Gergely - Gulyás Gábor: Újragondolt Czóbel. A szentendrei Czóbel Múzeum állandó kiállítása (Szentendre, 2016)
GULYÁS Gábor a Ferenczy Múzeumi Centrum igazgatója CZÓBEL OTTHONA Minden embernek két otthona van. Az egyik a fizikai hajlék - a ház, amelyben lakozunk, az utca, ahol nap mint nap járunk, a város vagy falu, ahol a napjainkat töltjük, ahová hazamegyünk. Fények, zajok és szagok, amelyeket a megszokás ismerőssé, közelivé tesz: ez mindmind a fizikai otthonunk része. Ahogyan a környező világunk, a tárgyaink is. A legkisebb apróságok. A másik otthon a szellemi hagyomány, amelybe beleszülettünk, s amely ugyanúgy folyton alakul, mint a lakásunk - mégis van benne valami állandó. Ez a tanulmányainkból épül, versekből és zenéből, művészeti élményekből, álmokból és megérzésekből. Ideákból, melyek között bensőségesen érezzük magunkat. Csupa olyasmiből, amit sajátunknak tudhatunk, miközben megosztjuk másokkal. Az ember szeret otthon lenni. Mind a két otthonában - legyenek bár ezek még oly különbözőek, nemcsak természetre, hanem nagyságra is. Van, aki hatalmas házban, ugyanakkor szűkös szellemi térben lakozik, és előfordul ennek a fordítottja is. Akadnak, akiknek fizikai és szellemi otthonuk között szinte semmiféle kapcsolat nincs. Ez majdnem olyan tragikus, mint a fizikai vagy szellemi hajléktalanság, amely ellehetetleníti a tartalmas életet. Amikor mindkét otthonát elveszíti az ember, az az élet végét jelenti. Mert onnét kezdve semmi nincs, ami értelmet adhat létezésének. Ez ritkán fordul elő. Gyakoribb, hogy az otthona túléli az embert, hogy aztán a hagyatékként hátra maradt tárgyai ugyanúgy veszendőbe menjenek, mint a megingathatatlannak tetsző kultúra, az eszmék és gondolatok, amelyekbe elvackolta magát. De van más lehetőség is. Kivételes esetekben előfordul, hogy a két otthon majdhogynem teljesen összhangba kerül. Az egyik a másikat szolgálja és viszont. Czóbel Béla, a modern magyar képzőművészet egyik legnagyobb mestere hosszú élete során gondosan ügyelt erre a megfelelésre. Párizsi és berlini lakásában ugyanúgy otthon volt, mint a korszak legizgalmasabb francia és német festészeti irányzatában: a fauves és az expresszionizmus világában. Ezzel a kivételes összhanggal hozták létre, lakták be szentendrei otthonukat lelki- és művésztársával, Modok Máriával közösen. Alighanem ez a megfelelés is motiválta Czóbelt, amikor rendhagyó módon a saját múzeuma létrehozásáról döntött. Czóbel Béla hatalmas életművét számos rangos külföldi és hazai gyűjteményben őrzik. Ahogyan életében, úgy halála után is jelen van Párizsban, New Yorkban, Berlinben és Budapesten. De a legintenzívebb, legautentikusabb módon mégis itt, Szentendrén. Ez az otthona - fizikai és szellemi értelemben egyaránt. A mi örökségünk ennek a gazdag otthonnak a fenntartása, megőrzése, gondozása. Ezért újítottuk fel négy évtized után az immár omladozó épületet, ezért rendeztük újra benne az állandó kiállítást: azt szeretnénk, hogy az összhang, amelyet Czóbeltől kaptunk, továbbra is fennmaradjon. 3
