Barki Gergely - Gulyás Gábor: Újragondolt Czóbel. A szentendrei Czóbel Múzeum állandó kiállítása (Szentendre, 2016)

18 I Fekvő női akt | Reclining Female Nude 11929 Párizs és Szentendre, a két örök állandó (1945-1976) Francia kulturáltsága ellenére sohasem tagadta meg hazáját, mindvégig magyar állampol­gár maradt. Kivételes módon még a legádázabb sztálinista, kommunista időkben is szaba­don ingázhatott Párizs és Szentendre között. Szemet hunytak afelett is, hogy a párizsi Zak Galériában rendszeresen kiállította, tehát az „átkos Nyugaton” kemény valutáért értékesítette Szentendrén festett képeit. Talán e rosszemlékű korszak kultúrpolitikusai is felismerték, hogy Czóbel a magyar festészet „legalkalmasabb” nagykövete. 1947-től életjáradékban részesült, és rendszeresen rangos díjakkal ismerték el munkásságát (Kossuth-díj, Érdemes Művész, Kiváló Művész címek és a Munka Érdemrend aranyfokozata). 1966-ban a budapesti Kelenhegyi úton műtermes lakást kapott. Művei rangos hazai magán- és közgyűjtemények, múzeumok mellett külföldre is elkerültek, Franciaország mellett Svájcba, Németországba, az Egyesült Államok­ba, sőt Japánba is, méltó módon reprezentálva a magyar festészet élvonalát. Kivételes termékenysége a külső tényezőktől mentesülni igyekvő, rendkívül szigorú, rigoró­zus munkamódszerének volt köszönhető, annak a tiszta festői attitűdből táplálkozó, elhiva­tott és szorgalmas mindennapi alkotásnak, melynek eredményeképpen elképesztően nagy ■9

Next

/
Oldalképek
Tartalom