Basics Beatrix - Dománszky Gabriella (szerk.): Szenvendély és ráció. Perlrott Csaba Vilmos 1880 - 1955 - MűvészetMalom kiadványai 9. (Szentendre, 2015)
Sümegi György: Perlrott Csaba Vilmos a Kecskeméti Művésztelepen
SÜMEGI GYÖRGY: PERLROTT CSABA VILMOS A KECSKEMÉTI MŰVÉSZTELEPEN XI. 29. Katona József Múzeum, Kecskemét, Itsz.: 56. 74., Kmetty János: A kecskeméti vásártér, 1913, vászon, olaj, 80x120 cm, j. j. L: Kmetty János 1913 Katona József Múzeum, Kecskemét, Itsz.: 56. 118 79. „A főváros nem volt festői téma. Nincs Budapest ikonográfia. (...) A századforduló és a századelő éveiben, amikor Budapest a leglátványosabban fejlődött, a progresszív festők nem Budapesten éltek. Nagybánya idilli elszigeteltségében plein air, azaz természetes fényben látott tájakat festettek”. Forgács 2005. 80. Donkanyar, 1910, vászon, olaj, 56x64 cm, j. b. I.: Perlrott Csaba. Lőwy Ödön hagyatékából, Kecskemét Megyei Jogú Város tulajdona. 81. Sümegi 1979, 84-87. 82. Koraősz Kecskeméten, 1915, vászon, olaj, 72x91 cm, j. j. L: Perlrott Csaba V. 1915 (Mgt.) 83. Külváros (Kecskemét), 1913-14, vászon, olaj, 79x99 cm, j. b. L: Perlrott Csaba Janus Pannonius Múzeum, Pécs, Itsz.: 69.145 84. Dániel 1911. Újra közli: KM dokumentumai, 2009. 130-133. 85. Benkő 2014, 317-330. 86. Gyáni 2005. 87. Nyugat, 1913. II. k. 511. Csaba Vilmos a Nyugatban. Kecskeméti Lapok, 1913. október 3. 2. Újra közli: KM dokumentumai, 2009. 237. 88. Horkay jegyző dr. Szilády Károly múzeum és könyvtárigazgatónak, 1913. nov. 13. KM dokumentumai, 2009. 345-352. 89. Dániel 1918, Újra közli: KM dokumentumai, 2009. 334-335. 90. „Perlrott Csaba az az önzetlen (szinte önkínzó) művész, aki annál nagyobbra szabja a problémát, minél kevesebb a megoldáshoz való ereje”. Kahána 1919, Újra közli: KM dokumentumai, 2009. 353-355. Az ugyancsak Kassák köréhez tartozó Uitz Béla is a hiányérzetét fogalmazza meg korábban, Perlrott műveit látva: „Perlrott Csabától (...) erősebb piktúra kell”. „Ha leegyszerűsítve tudja majd tárgyait megfogni (...) nagy dolgokat produkálhat.” ATETT-ben megjelent Uitz cikkeket újra közli: KM dokumentumai, 2009. 308., 310. ,,A régi ízlést és irányt védelmező kritika szemében az ő képei úgy szerepelnek, mint spanyol bika előtt a vörös posztó. Úgynevezett lesajnálást jelent, mint dicséretet. Akik azonban a művészet fejlődését liberálisan fogják fel, azok másként ismerik. Igen tehetséges embernek, aki törekvéssel egyre tanul és halad.“ Tábori Kornél: A Pesti Napló Képtára. Művészek. Száz eredeti rajz. Festők szobrászok kis lexikona. Pesti Napló, 1913, dec. 25. 66-73. 91. KM dokumentumai, 2009. 345-352. 92. Hevesy 1922. 93. „Annak az egyetemes nyugtalanságnak, mely abban az időben - a huszadik század küszöbén és első évtizedében - az európai művészetet elfogta, a magyar művészetben ő volt az első képviselője és mindenesetre a legerősebb egyéniségű művésze. Évekkel megelőzte ebben Kernstokot és a Nyolcak csoportjának festőit”. Elek 1923. I. 82-84. <g 94. Bornemisza 1929. 95. Hess 1929. 96. PL Genthon 1935., Vitéz Nagy 1941. 97. Pogány 1946. 98. Passuth 1967, 47-54. 99. „Az orfikus kubizmus fény-szín architektúrájának kísérletező követői” közé sorolja Szabó Júlia. In: Németh 1981. 595. Szabó Júlia még hozzáteszi: „Perlrott Csaba Vilmos, Lanow Mária, Kmetty János több festményén valamilyen vidékiesen megemésztett kecskeméti „kubizmust” fedezhetünk fel”. Szabó 1981, 38. 100. Pl. a Kassék-körhöz azért sem csatlakozott, mert hét évvel idősebb volt Kassáknál, ő pedig a nála fiatalabbakat gyűjtötte maga köré. 101. A kecskeméti Katona József Múzeum múzeológusaként 1971 márciusában a felségemmel átnéztük az intézmény, új munkahelyünk képzőművészeti gyűjteményét. A végére érve a feleségem fogalmazta meg: „Az egyetlen izgalmas festő Perlrott”. Ezen fölismerés vezetett bennünket az 1972-es gyűjteményes kiállítása megrendezéséhez. Perlrott-Csaba Vilmos festőművész kiállítása, 1972. IV-V. Katalógus. Katona József Múzeum, Kecskemét, 1972. 102. Telepy 1985. Katalógus 115.-2
