Basics Beatrix - Dománszky Gabriella (szerk.): Szenvendély és ráció. Perlrott Csaba Vilmos 1880 - 1955 - MűvészetMalom kiadványai 9. (Szentendre, 2015)

Sümegi György: Perlrott Csaba Vilmos a Kecskeméti Művésztelepen

SÜMEGI GYÖRGY: PERLROTT CSABA VILMOS A KECSKEMÉTI MŰVÉSZTELEPEN

nem, ahol a számos alkotásán szereplő kisplasztikák, szobrok megfogalmazása után egy egészalakos köztéri mű válik főszereplővé, a festmény centrumába rendezve. Célkuti Züllich Rudolf szobra (az egyik első köztéri plasztika) a Nemzeti Színház kertjében történő fölállítása után nagy vitát kavart,85 amelynek a kecskeméti száműzetés lett a végeredménye. Perlrott egyéni gondolkodását mutatja, hogy kortársaival szemben (a szobrot nem jelenítik meg) ő az írótollát magasba tartó furcsa mozgású egészalakos plasztikát az ónöntvény hamuszürke színével, a virággruppot lilás rózsaszín és piros égő színekkel, a többi, burjánzóan gazdag növényzetet a zöld árnyalataival ábrázolja a tőle szokatlanul nyugodt égboltozat előtt. A kép jobb szélén a piros tetős festőiskola tömbje (ott Perlrott is tanított). Az élénk színvilágú Műkert-ábrázoláson tehát a gondozott rondó és a szobor a festőiskolával együtt képez fontos városképi együttest. Perlrott Csaba Vilmos kecskeméti városképei szuggesztívvé élesített színvilággal, saját vizuális nyelvezetében, gyakran szokatlan és meglepő nézőpontból, de mindig a város építészeti értékei, épített környezete iránti elkötelezettséggel jelennek meg. A képek jelentékeny, fontos épületekkel bíró, vonzó települést tükröznek. Egyúttal képesek megsejtetni „a nagyvárosi ember fenségesség utáni sóvárgását”.86 Összességében elmondható, hogy Perlrott Csaba Vilmos magas szinten teremtette meg - természetesen több művésztársával együtt - Kecskemét 1910-es évtizedének városkép-ikonográfiáját.

80. Csendélet maszkokkal, 1923 24 (Kát. 78.)

81. Csendélet 1929 (Kát. 107.)