Basics Beatrix - Dománszky Gabriella (szerk.): Szenvendély és ráció. Perlrott Csaba Vilmos 1880 - 1955 - MűvészetMalom kiadványai 9. (Szentendre, 2015)
Boros Judit: Nagybánya és Párizs - Kezdeti évek
de akár „protokubistának” is nevezhető szerkezetes látásmódhoz tért vissza, (ilyen az 1906/07 fordulóján keletkezett Nu ctebouf/Álló akt) más képein az emberi test leegyszerűsített, expresszív körvonalakkal megrajzolt szintetikus ábrázolásával kísérletezett (La coiffure/Fésülés, 1907, Le luxe/Luxus, 1907), átmenetileg mellőzve a fauve színeket. 1908 után részben visszatért a fauve palettához, igaz, a korábbitól eltérő formai struktúrák keretein belül. Ekkor kezdte festeni azokat az egyszerre dekoratív és expresszív kompozíciókat (Harmonie rouge - La désserte/ Vörös harmónia - A desszert, 1908), amelyek következő, a dekorativitást helyenként az absztrakció határáig fokozó korszakát jellemzik. Ebben a festészeti szempontból rendkívül ingergazdag környezetben alakult ki a Matisseiskola (Matisse Akadémia) növendékeinek látásmódja. Annak ellenére, hogy a későbbi visszaemlékezések nem sorolják nevét az alapítók közé, Perlrott már a kezdetektől a Couvent des Oiseaux-ban, 1908 januárjában megnyitott iskola tagja lehetett. Mivel a Matisse-iskola csak ekkor alakult, Perlrott bizonyosan tévedett, amikor az 1929- es kötetben azt írta, hogy 1906-ban, hatodmagával megnyitotta az első Matisse-iskolát.30 Ugyanakkor tagadhatatlan, hogy Matisse festői nyelvezetének egyes elemei már 1907 folyamán, az iskola megalapítása előtt 20. A nagybányai református templom, 1910 körül (Kát. 10.) 21. Kékes csendélet, 1910-es évek (Kát. 19.) 22. Fák. házakkal, 1912 (Kát. 35.) megjelentek vásznain. így például a Festők iskolája31 című munkán, amely annak ellenére, hogy nem a Matisse-iskolát ábrázolja, stílisztikailag Matisse 1907-es képeinek alakfestési módját követi. Az iskola 1908- as megnyitása után keletkezett Perlrott-munkák pedig markáns antinaturalista vonásokat hordoznak, akár tájképi környezetet, akár a tájban elhelyezett, vagy interieurben festett aktokat ábrázolnak. Ismeretes, hogy a beállított élő modellek rajzolása mellett Matisse megkívánta növendékeitől hogy ókori szobrok gipszmásolatait tanulmányozzák. A visszemlékezések némiképp eltérnek a szobrok pontos megjelölésében, többen említik a Belvederei Apolló
