Basics Beatrix - Dománszky Gabriella (szerk.): Szenvendély és ráció. Perlrott Csaba Vilmos 1880 - 1955 - MűvészetMalom kiadványai 9. (Szentendre, 2015)

Boros Judit: Nagybánya és Párizs - Kezdeti évek

BOROS JUDIT: NAGYBÁNYA ÉS PÁRIZS - KEZDETI ÉVEK

4. Kecskeméti utca, 1910-es évek eleje (Kát. 36.)

5. Csendélet kancsóval, 1910 körül (Kát. 12.)

érkezett a művésztelepre, ott töltötte a nyarat, az erre következő téli hónapokban pedig Pesten élt, és úgy tűnik, hogy frekventálta Ferenczy Károly rövid életű, 1903-1904 telén működtetett magániskoláját.4 1904-1906 között nyaranta Nagybányán dolgozott, Iványi Grünwald után Ferenczy Károly tanítványaként.

Perlrott ahhoz a fiatal festőnemzedékhez tartozott, amely megengedhette magának, hogy az akadémiai képzettséget mellőzve, csupán a nagybányai mesterek irányítása alatt kezdje pályáját, így friss szemmel és fogékony lélekkel viszonyulhatott olyan rendhagyó művészeti jelenségekhez, amelyek megközelíthetetlenek maradtak konzervatívabb nevelésű társaik számára. E nemzedék tagjai ugyanakkor nélkülözték a sokalakos, bonyolult kompozíciós gyakorlatokat, illetve - bár aktmodellt rendszeresen állítottak a szabadiskola műtermeiben -, a klasszikus aktstúdiumot. Elképzelhető, hogy azok a fiatal festők akiket a plein air tájfestészet nem elégített ki és „akadémikus” érdeklődést mutattak, a többieknél nehezebb helyzetbe kerültek a művésztelepen. Ilyen jellegű oktatásban csak Ferenczy Károlynál részesülhettek, aki nem nézte jó szemmel bizonyos modernista hatások elharapódzását a művésztelepen. Feltehetően úgy érezte, hogy a művészet nyelvi elemeinek túlhangsúlyozása a teljesség megfogalmazásának rová-