Basics Beatrix - Dománszky Gabriella (szerk.): Szenvendély és ráció. Perlrott Csaba Vilmos 1880 - 1955 - MűvészetMalom kiadványai 9. (Szentendre, 2015)
Jurecskó László: A stúdiumtól a műig. Perlrott Csaba Vilmos grafikai munkássága
184 I JURECSKÓ LÁSZLÓ: A STÚDIUMTÓL A MŰIG eleme, a főleg figurális kompozícióit jellemző expresszivitás. A gótikus művészeknek, de ezen belül a szepességi oltárok egyik legnagyobb mesterének Lőcsei Pálnak különleges érzéke volt az érzelmek, az emberi szenvedés, szenvedély kifejezésére. Ezt írja át, értelmezi, vetíti ki saját korára, az eddigiektől eltérően főleg az Újszövetségből, Krisztus életéből vett jelenetekkel most Perlrott. Az Angyalok, a Szent Család című litográfiák, az Anya gyermekkel című kompozíciókat kivéve - amelyek harmóniát, nyugalmat sugároznak - a többi mű témája mind túlfűtött érzelmekkel, szenvedéssel telítettek. Ezeket a témákat tekinti leginkább megfelelőnek a kora háborgó viszonyainak kifejezésére a művész. Grafikáin a hatások még fokozottabb megjelenítésére a szénnel való rajzolás adta lehetőségekkel él. A szén végének vonalaival jelzi a kontúrokat, a szén oldalának különböző erővel papírra nyomása eredményeként - hasonlóan Matisse iskolában készült aktrajzaihoz - a tónusokat tudja érzékeltetni. Litográfiáin is használja ezt a megoldást. A litográfiái lemezlitók, ugyanis sehol sem látszik a kő széle, annak benyomódása a papíron. Egy lemezen a kőhöz teljesen hasonló megjelenítést, ugyanolyan finom pontokból álló vonal és foltrendszert lehet elérni. Döntő érvként szolgál a hordozó megítélésénél a Gráber Margit hagyatékában látott lemezek léte.21 Perlrott ebben az időszakban sem hagy fel az akstúdiumok készítésével. Ezeken is a kubisztikus felbontás a jellemző, a testrészek mértani formákba foglalása. Stílusjegyeit tekintve elsősorban Lionel Feininger hatását említi a szakirodalom, azonban ne feledkezzünk meg egy neós pályatárs, Boromisza Tiborról sem, aki a tízes években már foglakozik a felhők közül beeső fény által létrejött szabdalt tér problémájával, és mint a Felvidéken készült rajzai bizonyítják a húszas évek elején stílusában Perlrottéhoz igen közel álló műveket alkotott.22 Természetesen meg kell említeni a rézkarcoló nemzedék, főleg Szőnyi István, Aba Novák Vilmos, Patkó Károly irányított fényre épülő rézkarcait, továbbá a Hevesy által elemzett két kubizáló pályatárs Kmetty János és a felpuhuló kubista Szobotka Imre rajzait is.23 Perlrott Csaba művészetében a grafika előretörését hozta ez a periódus, amely a magyar, de az európai modern grafika élvonalába emeli művészünket. Perlrott felvidéki és németországi rajzai és litográfiái formarendszere még későbbi, párizsi rajzain is megfigyelhető. (Notre Dame, 1925), de a szigorú szerkesztés lassan felbomlik, a kubisztikus formák lassan eltűnnek, visszatér a Matisse Akadémián készült stúdiumai stílusához. (Aktok, 1925) A szerkezetesség helyett egyre inkább a színek dinamikájának kifejezése kerül előtérbe művein, amely már a festészethez nagyon közelálló pasztelljeit jellemzi. Aktrajzain a testrészek elkülönítését felváltja az egységes formakezelés, a tónusuk háttérbe szorításával, a vonal szerepének hangsúlyozásával formálja női testeit, amelyeken egyre inkább a szépség megjelenítésére teszi a hangsúlyt. Ezek a rajzok azonban egyre inkább a stúdiumok kategóriájába tartoznak. Az önálló, öntörvényű rajzok helyett képeihez készült előtanulmányokként értelmezhetjük azokat. Perlrott Csaba életművének nagyon fontos részét képezi grafikai munkássága, amely mindig kapcsolódik festészetéhez, hol stúdiumokon keresztül fejlesztve azt, hol önálló grafikaként versenyre kélve vele. De mindig szerves részét alkotva oeuvrejének.
