Basics Beatrix - Dománszky Gabriella (szerk.): Szenvendély és ráció. Perlrott Csaba Vilmos 1880 - 1955 - MűvészetMalom kiadványai 9. (Szentendre, 2015)
Jurecskó László: A stúdiumtól a műig. Perlrott Csaba Vilmos grafikai munkássága
JURECSKÓ LÁSZLÓ: A STÚDIUMTÓL A MŰIG 174. Akt, 1943 (Kát. 110.) csolata, e kapcsolat lényegének átfogalmazása, egy új emberkép megvalósításának szükségessége, amelyhez a kiindulópontot a német és a felvidéki gótika adta a művész számára. Perlrott méltatói a stílus építészetének a helyszínen, szobrászaténak és festészetének a német múzeumokban történt tanulmányozásában látják új stílusa kiindulópontját. Magát a művészt - eddigi gyakorlatától eltérően - több alkalommal is sikerült szóra bírni, a feltett kérdésekre adott válaszok segítenek művészete megértésében. Ezek között nem feltétlenül az életrajzi, hanem a művészetére vonatkozók a fontosabbak. „Naturalistának tartom magam a szó nemesebb értelmében, mert művészetem tiszta természetlátáson alapszik, és csak a természet az, ami inspirál. A mi naturalista művészeinktől csak a kifejezésmódokban térek el, ez lepi meg idegenül műveimben a felületes nézőt.” „Aki rólam azt mondaná, vagy írná, hogy én elszakadtam a természettől, rosszul értelmezné művészetemet. Nincs nálam nagyobb rajongója a természetnek”16 Ez a két, a huszas évekből származó idézet rávilágít a művész által talán legfontosabbnak tartott kiindulópontra, azaz a naturalizmusra, természetesen perlrotti értelemben. A művész nem különböző teóriákból vonja le a következtetéseket művészetét illetően, hanem kiindulópontja mindig a látvány, amelyet aztán különféle korszakaiban különféleképpen ábrázol. Ez meghatározója ekkor készült képei esetében is. Az 1923-as kiállításának katalógusában szereplő művek címei alapján három helyszín prioritását tapasztalhatjuk: Lőcse, Szepesszombat és Wertheim am Main (nála Kreuzwertheim).17 Az utóbbit csak 1921-től kereste fel, tehát stílusának kialakulása szempontjából nem lehet alapvető. Szepeszombati képein elsősorban a kisváros épületeit ábrázolja, Lőcsén központi témája - a városrészletek mellett - a Szent Jakab templom. (A lőcsei templom belseje, színes rajz; Lőcsei templom este, rajz; A lőcsei templom belseje, rajz; Lőcsei templom este, rajz; A lőcsei templom kapuja, rajz; A lőcsei templom belseje, rajz) Egyedül ezt a templomot örökíti meg rajzain, külsejét és belsejét egyaránt, kapuját is, és a napszakok szerinti megjelölést is fontosnak tartja. Ebből egyértelmű következtetésként vonhatjuk le, hogy a látványból való kiindulás alapvető volt számára. A templombelsőbe az ablakokon át beáramló napfény - amely pászmáival még tovább bontja a gótikus architektúra elemeit létrehoz egyfajta mértani alapelemejkből építkező formarendszert, amely aztán meghatározza a templom külső képéről készült rajzok felépítését, és kivetítődik a városrészletek ábrázolására is. A természet, a látvány a kiindulópont, a Krisztus életéből vett jelenetei megalkotásánál is. A gótikus architektúra mellett a gótikus szobrászat és festészet az alap, még pedig nem egy-egy múzeumban megtekinthető kiállítási tárgy, hanem egy együttes, véleményem szerint a Szent Jakab templom 18 gótikus oltára. Ez egyértelműen olyan nagy hatással volt a művészre, amitől a helyszín elhagyása után sem tudott szabadulni. Ismerünk „Berlin” helymegjelöléssel készült Szent Jakab templom-ábrázolást. Természetesen a rajzok és litográfiák nagy része az itt látott élmények feldolgozásaként Drezdában és Berlinben került végleges megfogalmazásra, különféle grafikai technikákban. A közvetlen élmény csak kiindulópont Perlrott számára, egy körkérdésre válaszolva felsorolja példaképeit: „A háború előtti évtizedekben Cézanne, Picasso, Mattise megcsinálták a világ művészeti forradalmát. Cézanne volt a teoretikus, aki felállította a kompozíció kubisztikus elvét, és Picasso volt az, aki a teóriát praktikus térre helyezte át. Picasso megvalósításai vezettek a képarchitektúrához is. Mialatt Mattise a tárgyak elvonatkoztatását, Picasso a kép konstruálását kereste. Azokat a magyarokat, akik Párizsban ezekhez a mozgalmakhoz csatlakoztak, itthon neó-knak keresztelték minden megértés nélkül.”18 Ebbe a sorba a festő esetében még El Greco nevét kell beillesztenünk, így jut el a gótikától Greco közbeiktatásával Cézanne, Matisse és Picasso művészetének tanúságait levonva saját, önálló, mindenkitől elkülönülő művészetéhez. „Egy vízión át látom ezeket a kreuzweitheimi kis kegyhelyeket, csodatevő klastromokat, egy nehéz és titokzatos lelkierő mozgatja előttem a szepesi, a lőcsei hegyek és várak, kolostorok és felhőjárások kozmikus összességét. Én nem színfoltoknak érzem őket, hanem a világ-
