Basics Beatrix (szerk.): Bálint Endre (1914-1986) Montázsok, grafikák. Szentendrei Képtár, 2015.02.27- 05.31. - A Ferenczy Múzeum kiadványai, D. sorozat: Múzeumi füzetek - Kiállításvezetők 8. (Szentendre, 2015)

BÁLINT ENDRE (1914-1986) - MONTÁZSOK, GRAFIKÁK

„[...] van egy kicsike, gyenge hitem arról, hogy semmiképpen nem lesz szegényebb a magyar festészet attól, amit csináltam és főleg csinálnék, ha több lenne az energiám

(Bálint Endre)

„A fotómontázs korszakot jelöl a magyar avantgárd történetében. A húszas évek végén, a harmincas évek fordulóján tudatos programmal határozott feladatot vállal és ennek megfelelően esztétikai elemeit is tudatosan válogatja.

Az emigrációból 1926-ban hazatelepülő Kassák Lajos ülteti el itthon a gondolatot, hogy a fotó, a film a realitásnak olyan területeire képes behatolni, amelyekre a festészet nem tud és nem is hivatott. S míg 1926-28-ban Kassák még egymás mellé rangsorolja a műfajokat, 1930-ban már billen a mérleg: megszidja legjobb tanítványait, hogy alapvetően "festmény"ben gondolkodnak, s a fotót csak annak alárendelve alkalmazzák. 1932-ben pedig kijelenti, hogy a fotó inkább a kor gyermeke mint a festészet.”

(Körner Éva: A fotómontázs, mint a magyar avantgárd harmadik hullámának reprezentatív műfaja. Expozíció, Hatvány Lajos Múzeum, Hatvan, 1976. október 24. - 1977. január 31.)

Bálint Endre 1930 és 1934 között a Magyar Királyi Iparművészeti Iskola grafika szakán tanult, majd egy három hónapos párizsi utat követően Vaszary János szabadiskoláját látogatta. Itt ismerkedett meg Vajda Lajossal, akinek fontos szerepe volt Bálint életében. 1936-tól gyakran látogatott Szentendrére, ahol a Vajda Lajos és Korniss Dezső köré csoportosuló művészek közé tartozott. 1938-ban nyílt meg első kiállítása Budapesten, a Tamás Galériában. 1945 előtt készült alkotásainak nagy részét megsemmisítette. A második világháború után alapító tagja volt az Európai Iskolának. 1947-ben kiállított az André Breton és Marcel Duchamp által megnyitott párizsi nemzetközi szürrealista tárlaton (Exposition Internationale du Surréalisme, Galerie Maeght), valamint önálló anyaggal szerepelt a Galerie Greuze-ben. 1958-ban a párizsi Edition Labergerie gondozásában Bálint illusztrációival jelent meg az úgynevezett Jeruzsálemi Biblia. Az 1960-as évektől kollázsokat és montázsokat is készített, erre részben betegsége kényszerítette.

Bár 1956-ig a tiltott kategóriába tartozott, az 1970-es évektől minden jelentős állami kitüntetést megkapott (Érdemes művész - 1973, Munka Érdemrend arany fokozata - 1975, Kiváló művész - 1975, Kossuth-díj - 1985).

5