Beke László (szerk.): Instruktiv + Inter + Konkret. Művészet Malom Szentendre, 21. November - 26. Januar 2015 (Sankt Augustin, 2014)
14. Ákos Matzon
Gondolataim a festészetben Elsősorban gondolataimat szeretném a festészetben megfogalmazni, kifejezni, a gondolatok viszont a saját, privát énem részei és nem kívánom, nem is tudnám azokat mindenkivel megosztani, inkább csak felkínálni szemlélésre, önálló vélemény alkotására. Mindig is a kevés színnel dolgozó, monokróm festészet, ezen belül is a fehér szín érdekelt, inspirált a leginkább. Talán azért, hogy a színek kavalkádja ne zavarja (ne befolyásolja a szemlélőt sem) többrétegű reliefjeimen a megjelenő fények és árnyékok aktivitását, dinamizmusát, önálló életét. A fehérek árnyalatbeli, fakturális, a fényre különbözőképpen reagáló „sokszínűsége” az egyes képelemeket elkülöníti, illetve kapcsolatot is biztosítva közöttük összeköti, ezáltal lehetőséget kínál a kompozíciós cél elérésére. A másik „mindent tudó” színem, a majdnem fekete sötétkék, másképpen működik. Befogadja-elnyeli a fényt és ez a tartalom drámaian gazdagítja a mondanivalót. A reliefeken megjelenő különböző típusú, néha virtuális vonalak, vonalhálók (ilyenek pld. a tükörsávok is) a mű valóságos és gondolati szövetét, szerkezetének egységét szolgálják. A sokszínűség tehát nem magukban a színekben, hanem a gondolatok „rétegeiben”, differenciáltságában nyilvánul meg. Egy-egy kép elkészítésekor nem tudok kiszakadni a kortárs építészet szellemének és formáinak hatása alól, minél kevesebb formával a lehető legtöbbet láttatni a képen, minél jobban érzékeltetni a teret, a mélységet, a síkbeli geometriai formák egymásra rétegződésével. Solymár, 2014. 168
