Barki Gergely - Bodonyi Emőke: Czóbel. Egy francia magyar - MűvészetMalom kiadványai 5. (Szentendre, 2014)
Barki Gergely: Czóbel Párisztól Párizsig 1903-1925
145. Czóbel Béla: Leány kalitkával, 1922. Magántulajdon Berlini időszakában más külföldi kiállításokon is szerepelt,118 de ezek közül némelyik már csak Berlinből tekintve számítottak külhoninak, hiszen az 1924 februárjában a budapesti Belvedere Szalonban több mint egy évtizedes távolmaradás után újra - sőt hazájában első alkalommal - gyűjteményes kiállítással jelentkezett, ahol felsorakoztatta Hollandiában és Németországban született legjobb műveit. A sajtótól természetesen ezúttal is kapott hideget-meleget, az egyik újságíró például tömören úgy fogalmazott, hogy „Czóbel kissé humoros és örömös látása általánosságban jellemzi a legmodernebb párisi származású német dekadenciát”.119 Ugyanebben az évben, s aztán sorban a következőkben is kiállította KÚT (Képzőművészek Új Társasága) kiállításain. 1924-es, első tárlatukon érdekes című, ma sajnos azonosíthatatlan müvei hívják fel magukra a figyelmet (pl.: Tutanhamon idejéből). Czóbel azonban ekkor még nem tért vissza Magyarországra, csak vendégszerepeit képeivel. Tőkeerős gyűjtőköre is Berlinben marasztalta még egy darabig. A már említetteken kívül Kállai Ernő Czóbel monográfiájában felsorolja Dr. Hausteint is, kinek egykori rangos gyűjteményéből minden Czóbel mű elveszett, igya Kállai által reprodukált két Würzburg környéki tájkép (133. és 136. kép), valamint a különös perspektívájú, remek enteriőr - melyen további ismeretlen müvek láthatók (131. kép). Ezek mostani kiállításunk berlini szekciójából is nagyon hiányoznak. Kállai az 1925-ben kiadott Neue Malerei in Ugarn című összefoglaló könyvében további két, egykor Haustein birtokában lévő mű reprodukcióját hozza, egy még Hollandiában, 1918-ban készült leányportré-akvarellt és talán a berlini időszak legkiforrottabb primitivista alkotását, az 1921-es Fiú kutyával című művét (139. kép). Kállai Czóbel könyvében még egy berlini gyűjtő szerepel, Prof. Fischer, kinek birtokában a Szőlőhegy Würzburgban című kép volt (135. kép), de ahogy az eddig felsoroltak, így ez a mű is lappang. Azt tudjuk, hogy Czóbel bizonyos müvei a hitleri Németország kultúrpolitikájában az üldözött „Entartete Kunst” (Elfajzott művészet) kategóriájába estek, de remélhetően a komoly gyűjteményekben őrzött darabok nem pusztultak el, nem semmisítették meg őket, és esetleg a jövőben fel is bukkanhatnak.120 112 Scheffler, Karl: Die Ausstellung der Freie Sezession. Kunst und Künstler, Berlin, XXI, 1923. Heft 7. 215. 113 A témával kapcsolatban Id.: Engelhardt, Katrin: Ferdinand Möller und seine Galerie. Ein Kunsthändler in Zeiten historischer Umbrücke, (disszertáció), Univesität Hamburg, 2013. 114 U.o. Verkaufsausstellung von Werken zeitgenössischer Kunst, Galerie Ferdinand Möller (Berlin, Schönberger Ufer 38), 1927. december-1928. január. 115 Dunai Andrea kutatásai alapján az alábbi képeket állította ki Czóbel: 1924. Frühjahrsassteilung (Der Jaeger, Blick auf Neustadt an der Saale, Landschaft). 1924. Herbsastellung (Landschaft). 1925. Frühjahrsasstellung (Ruhendes Maedchen, Carmen- Modell, Stilleben). 1925. Herbsastellung (Hauser, Gespann im Walde, Knabenkopf (rajz)). 1927. Frühjahrsassteilung (Figur, Interieur). 116 Grosse Berliner Kunstausstellung (Akademie der Künste), 1922. 117 Mácza János: Adatok és dokumentumok. Külföldi kapcsolatoka húszas években (Részletek a „Szovjet művészet 15 éve” című dokumentumgyűjteményből. [Szerk. bev. és jegyzetek: Mácza János; L. Reinhardt és L. Rempel] OGIZ-IZOGIZ, Moszkva-Leningrád, 1933). Kritika, 1968. november. 38. 118 Bajkay Éva (i.h.) tévesen a bécsi Belvedere-t is felsorolja kiállítóhelyei között és feltehetően Kratochwill Mimi is téved, amikor a bécsi Sezessio-kiállításon (sic!) való szerepléséről ír (Kratochwill 2001. 32.) a berlini Freie Secession helyett. Czóbel 1920. június 20-án kelt, Sanders-hez írt levelében is feltehetően a berlini Frei Secession kiállításán való szereplésről tesz említést (MNG, adattár, Ltsz.: 20865/1981/6.) A helyzetet tovább bonyolítja, hogy Werner J. Schweiger kutatásai alapján Czóbel a Galerie Dr. Goldschmidt - Dr. Wallerstein művészeként részt vett Bécsben az Internationale Kunstausstellungen 1924-ben. (Schweiger: i.h.) Czóbel egyik berlini festőtársa, Rudolf Wacker egy 1925. szeptember 8-i naplójegyzetében megemlíti Czóbelt még a Zürichben rendezett Internationale Kunstausstellunggal kapcsolatban is. (Kunsthaus Zürich 1925. augusztus 8-szeptember 30.) (Wacker, Rudolf: Tagebücher 1913-1939. Szerk. Rudolf Sagmeister, Topos Verlag, Vaduz, 2. kötet, 445.) Ezúton köszönöm Kaszás Gábornak, hogy erre és egyéb Czóbel berlini korszakával kapcsolatos forrásokra felhívta a figyelmem. 119 Sz. B.: Czóbel Béla festő kiállítása a Belvederében. A Nép, 1924. február 2.12. 120 Köszönöm Dr. Robert Holzbauernek (Leopold Museum, Bécs), hogy felhívta a figyelmem az ún. Aktion Entartete Kunst alatt lefoglalt műtárgyak inventáriumára (Beschlagnahmeinventar „Entartete Kunst”: http://emuseum. campus.fu-berlin.de PÁRIZSTÓL PÁRIZSIG 1903-1925 97
