Barki Gergely - Bodonyi Emőke: Czóbel. Egy francia magyar - MűvészetMalom kiadványai 5. (Szentendre, 2014)
Barki Gergely: Czóbel Párisztól Párizsig 1903-1925
BERGEN Czóbel kényszerűségből hagyta el amszterdami lakhelyét, mert háborús menekülteket költöztettek műtermébe, de a festői tengerparti városba, Bergenbe való letelepedése mégsem tekinthető száműzetésnek, hiszen ott sok barátra, művészetét elfogadó, megértő közegre és vele együtt gondolkodó, haladó művészek közösségére talált. Az ún. Bergeni Iskola, vagy helyesebben müvésztelep meghatározó jelentőségű volt a hollandiai művészeti életben. Nemcsak hollandok (Else Berg, Arnout Colnot, Dirk Filarski, Leo Gestel, Mommie Schwartz, valamint Matthieu és Piet Wiegmann), de külföldről érkező művészek is meghatározóivá váltak a művésztelep életének, talán a legnagyobb befolyással a francia kubista, Henri Le Fauconnier bírt. 98. Lisa Czóbel barátnőjével Bergenben 1919 ELŐTT, Magántulajdon 99. Czóbel Béla: Holland fej (Holland nő mellképe), 1917. Szentendre, Ferenczy Múzeum 100. Czóbel Béla: Lisa, 1910-ES évek. lappang 74 Spuk, Piet: De Bergense School en Piet Boendermaker kunstverzamelaar in Amsterdam en Bergen, Zwolle, 1997. Idézi: Sterren 203. 75 Külön köszönet Kemény Gyula restaurátornak, aki hónapokon át a lehetetlennek látszó feladat ellenére igen aprólékos munkával hozta újra felszínre Czóbel eddig ismeretlen hollandiai művét. Ahogy a téma, s egyben Czóbel egyik hollandiai gyűjtőjének monográfusa fogalmazott „A Bergeni Iskola expresszionista stílusát szándékoltan durva formák, sötét színek és a kubizmus bizonyos befolyása jellemzi”.74 Mindez Czóbel re csak részben volt jellemző a bergeni évek alatt, de az bizonyos, hogy Czóbel ott tartózkodása éppen a kolónia virágzásával esik egybe, és nyugodtan állíthatjuk, hogy saját életművén belül is egyik legfényesebb, igazi remekműveket hozó időszaka volt ez. Mindehhez érdemes hozzátenni, hogy ebből a periódusból kivételes módon meg is maradtak a legfontosabb főművek és nem zömmel reprodukciókból ismerjük, mint a következő, talán még sziporkázóbb berlini időszakot. Tájképei közül a Bergeni szélmalom (101. kép) még az amszterdami Ruisdael kópia hideg kék és izzó meleg vörös komplementerére építkező hangulatot idézi, de egyre nyersebb primitivizmussal „baltázza ki” a látványt a természetből. Ezzel szemben az eddig csupán fekete-fehér reprodukcióról ismert, 1917-es Csendélet az ablak előtti 105. kép) esetében mintha a fauve korszak foltrendszere köszönne vissza lágy, sejtelmes átszűrödéssel. Ezzel szemben az egy évvel később festett Váza széken című csendélete (106. kép) inkább Czóbel „neoprimitivizmusához” köthető és explicit módon tiszteleg bevallott nagy elődei, Van Gogh és Gauguin előtt. Megdöbbentően nyers, bárdolatlanul és pimasz merészséggel primitivista az a portré, melyet csak most, kiállításunkra készülve szabadíttatunk fel eddigi vörös festékréteggel lefojtott takarásából a Váza széken című csendélet hátoldalán (108. kép).75 Most, hogy ez a ki tudja miért „megtagadott”, keresetlen őszinteséggel megformált, feltehetően szintén 1918-ban festett arckép újra láthatóvá vált, elkezdődhet a kutatás, hogy vajon ki lehettet a kép modellje, talán csak egy helybéli, bergeni lakos, vagy ottani festőbarát? Czóbel több portrét festett Hollandiában a Bergeni Iskola körül kibontakozó, írókat, költőket, gyűjtőket és egyéb intellektueleket vonzó szellemi kör tagjairól is. A bergeni periódus egyik legerősebb és legfontosabb műve az a barátságportré, melyet ennek a körnek egyik jeles tagjáról, az akkor ifjú holland költőről, Adriaan Roland Holstról festett (113. kép).Tudjuk, hogy Holstot egy profilportrén 70 CZÓBEL, EGY FRANCIA MAGYAR
