Barki Gergely - Bodonyi Emőke: Czóbel. Egy francia magyar - MűvészetMalom kiadványai 5. (Szentendre, 2014)
Barki Gergely: Czóbel Párisztól Párizsig 1903-1925
ZSÁKUTCA ES A NYOLCAK Levelei és egyéb források egyértelműen azt mutatják, hogy művészete ekkoriban zsákutcába jutott.44 Az alkotói válság jeleit Michel Puy már 1907 novemberében megjelent, korszakot lezáró esszéjében jelezte, Czóbelről azt írta, hogy „...mára teljesen összeomlott”45. A fauvizmus gyors elhalása minden bizonnyal megzavarta Czóbelt, ugyanakkor több francia és magyar festőtársának klasszicizálódás irányába való fordulása érintetlenül hagyta, és amennyire későbbi müveiből lemérhető, a Cézanne-i látásmód sem felelt meg művészi habitusának. A kubizmus egyre növekvő 73. CZÓBEL BÉLA: VÖRÖS AKTSZOBOR II, 1909. Monaco, Iván László & Hajni gyűjteménye 74. CZÓBEL BÉLA: VÖRÖS AKTSZOBOR, 1908. Magántulajdon j A kép a kiállításon NEM SZEREPELT 44 Hogy ez a művészi válság milyen sokáig sújtotta Czóbelt, bizonyíték Ziffer Sándor (feltehetően) 1911-ben, BoromiszaTiborhoz írt levele: „Czóbel , mint itt hallottam már végleg letette az ecsetet. A zsákutcából, amibe jutott nem tud kimászni. Most egy orosz nővel éli az örökségét Nizzában. Előbb két éven át minden képét retusálták mindenhonnan.” Anorás-Bernáth 167. 45 Puy: i.m. 46 Prukner Pál: A kilencvenedik születésnap. Czóbel Béla festőművész köszöntése. Fejérmegyei Hírlap, 1973. szeptember 2. o. n. 47 MNG, Adattár, Ltsz.: 4574/3. 48 Bölöni György levele ltokénak. Bp., 1909. október 6. Bölöni-Itóka 78. térhódítása szintén elbizonytalanította, s így látszólag bezárultak előtte a további fejlődés kapui. Érett művészként önállóságát azonban nem volt hajlandó feladni. Egy időskori interjújában felelevenítette, hogy Picasso valamikor 1907 táján felajánlott neki egy műteremszobát. „Nem fogadtam el”- mesélte, „Már akkor nagy művész volt. A nagy művész pedig mindig túlontúl erős hatást gyakorol környezetére”.46 Lázár Bélának, a címzés és a levél további részleteinek tartalma szerint valamikor 1908 tavaszát követően pedig ezt írta: „Az én munkám nagyon nehezen megy. A Salon ban [sic!] kiállított dolgaimban sokat tévedtem, s el kell hagynom oly eredményeket, a melyekhez nehezen jutottam, s eredményt elhagyni majdnem olyan munka, mint eredményt elérni, legalább is keserűbb.”47 Arról, hogy a következő év őszén sem változott a helyzet, Bölöni György ltokénak írt levele tudósít: „Pár nap óta Czóbel van itt: Párizsból hazajött még a nyár közepén, azóta Voloscában dolgozott, és oda is megy vissza. Öregedett és kétkedő, gyakran kétségbe esett: mi lesz a piktúrájával? Apró rajzokat hozott és mutatott: szépen induló és nagy erőfeszítéssel kihozott magas dolgokat. Nem hiszem, hogy összetörjön, szomorúan esnék nekem, ha megakadna és nem tudnék bízni többé a tehetségében.”48 58 CZÓBEL, EGY FRANCIA MAGYAR
