Barki Gergely - Bodonyi Emőke: Czóbel. Egy francia magyar - MűvészetMalom kiadványai 5. (Szentendre, 2014)
Barki Gergely: Czóbel Párisztól Párizsig 1903-1925
52. Czóbel Béla: Ülő férfi II (Férfiportré), 1906. La Rochelle, Fonds national d’art contemporain - Musées d’art et d’histoire A KÉP A kiállításon nem szerepelt 1906 szeptemberében újra Párizsba utazott Czóbel, hogy kiállítsa Budapesten és Nagybányán festett képeit. Első alkalommal szerepelhetett a fauve-okkal egy teremben, a Salon d’Automne kiállításán. Dacára, hogy Matisse és fauve társai mellett ugyanabban a teremben állított ki - ahogy a fentiekben már utaltunk rá ezek a művei mégsem egyértelműen fauve jellegűek, még sokkal inkább a posztimpresszionizmushoz köthetők, s az igazi váltás csak az év végén, a következő év elején volt egyértelműen tapasztalható. Ekkoriban festhette, feltehetően a műtermétől néhány lépésnyire található Luxembourg kertben azt a nagyméretű vásznát (55. kép), mely ma szignó nélkül (illetve annak töredékével) áll, de meggyőződésem szerint Czóbel egyik legmarkánsabb lépését mutatja a par excellence fauvizmus felé, Derain egykorú műveivel analógiába állíthatóan. Következő kiállítási szereplésére alig félévvel később került sor, 1907 tavaszán a Salon des Indépendants tárlatán. Kiállított hat műve közül egyetlen egyet sem tudunk egyértelműen azonosítani, mégis a korabeli kritikákból és egyéb forrásokból arra lehettet következtetni, hogy a valódi fauve váltást ez a kiállítás hozta meg.25 A „fauve-ok keresztapja”, Louis Vauxcelles ekkor aggatta rá a „fauve inculte”, azaz faragatlan fauve jelzőt,26 és honfitársai is ekkor érzékelték az igazi vad fordulatot. Czóbel idősebb kollégája, később keresztapja, Csók István például így tudósította Fülep Lajost: „Hisz itt van a Lipótváros leendő büszkesége, Lázár Béla favoritja Zobel! [sic!] Tavaly Rónait karikírozta, az idén Gauguint. És mondhatom e nemben tökéletesebbet nem láttam. Nem is próbálom meg leírni, úgyis lehetetlen. Csak Székely André mondását idézem. »Tavaly szelíd bárány volt még csak (ön is látta), az idén vérengző oroszlán.«”27 53. Czóbel Béla: Körmendi Frim Ervin portréja, 1906. Budapest, Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár PÁRIZS ÉS NYERGESÚJFALU A FAUVE IDŐSZAK 46 CZÓBEL EGY FRANCIA MAGYAR
