Barki Gergely - Bodonyi Emőke: Czóbel. Egy francia magyar - MűvészetMalom kiadványai 5. (Szentendre, 2014)
Barki Gergely: Czóbel Párisztól Párizsig 1903-1925
39. Czóbel Béla: Brüggei munkäs (Brüggei halász), 1905. Magántulajdon ■40. Czóbel Béla: Brüggei öregasszony, 1905. Magántulajdon 12 Horváth 1961. 13 Tábori Kornél: Páris magyarjai. Hogyan boldogulnak? Hogyan zülenek el? Budapest, é.n. [1911.] 83. Bölöni György említi későbbi feleségének, ltokénak írt levelében, hogy Czóbel az Ostende feletti Heist városát javasolja nekik nyári vakációra. Bölöni-Itóka 55. csipkés viselet is valószínűvé teszi, hogy ez a kép is a most már több mint féltucatnyi Belgiumban készült 1905-ÖS Czóbel művek sorát gyarapíthatja. Említett, Dobai Székely Andorról festett, 1905 körüli, ma lappangó portréja szintén a brüggei időszakhoz köthető, bár ezt Párizsban festette.12 Dohaihoz hasonlóan Czóbel is festett tájképeket Belgiumban. Erre utal a párizsi Salon des lndépendantsi906-os katalógusában szereplő Paysage c/écorat/T(Zeebrugge) [Dekoratív tájkép (Zeebrugge)] című, ma pontosan nem azonosítható, vagy lappangó festménye. A szentendrei Czóbel Múzeum Városrészlet című látképét (38. kép) is minden bizonnyal Brüggében festette. Az utóbbi években került elő egy korábban teljesen ismeretlen, szintén 1905-ös évszámot viselő zeebrüggei bárkákat ábrázoló tájképe (42. kép), amelyen Czóbel a jelzetben is megörökítette a helyszínt, s a képet Tábori Kornélnak dedikálta, ki a párizsi bohém festők világát feltáró könyvében meg is emlékezett Czóbelröl.13 E nemrégiben előkerült belgiumi Czóbel művek kapcsán vetődöttfel annak lehetősége, hogy a már jól ismert Téren (Piactér sarkán) című festmény (45. kép) megfestésének sem Párizs lehetett a helyszíne - ahogy korábban hittük -, hanem Ostende vagy a zeebrüggei, esetleg a heisti tengerpart.14 Erre utal többek között a festményen megjelenő, jellegzetes flamand népviselet, a csipkés fejkötők, valamint a kép közepén homokozó kisfiú motívuma is. Az épületek jellegzetességei miatt feltételezhető, hogy szintén Belgiumban készülhetett az egykor Nemes Marcell birtokában lévő Kastélypark című festménye. (43. kép) A flamand jellegű kék porcelánok szintén azt sejtetik, hogy a Csendélet zöld ajtó előtt című kis képe (44. kép) is e rövid belgiumi tartózkodás gyümölcse lehetett. Nem tudjuk, hogy a rendelkezésre álló adatok szerint 1905-ben festett, Gargons nus (Fiúaktok) című 36 CZÓBEL, EGY FRANCIA MAGYAR
