Barki Gergely - Bodonyi Emőke: Czóbel. Egy francia magyar - MűvészetMalom kiadványai 5. (Szentendre, 2014)

Kratochwill Mimi: Czóbel Béla érett korszaka 1925-1976

Ezekben az években a tavasztól őszig Szentendrén festett és rajzolt műveket a művész saját maga szállította ki, összecsavarva, vonaton Párizsba, ahol a vásznakat vakrámára tették és a legszebb keretekbe foglalták. Ezek különleges műveknek számítottak a francia fővárosban, telve a szentendrei nyarak hangulatával, a Dunakanyar, a kisváros látványát tükrözve. Itthoni színeket tar­talmaztak a barátokká váló modellekről festett portrék is. A festmények jelentős részét a Zak Galéria által kiadott katalógusokban megjelent reprodukciókból ismerjük, ám sokuk megjelent az Amerikai EgyesültÁllamokban, a Chicagóban élő barátja, R. S. Johnson művészettörténész, mű­gyűjtő és galériatulajdonos kiadványaiban is, tanulmány vagy cikk mellékleteként. A Zak Galé­riából számos franciaországi Czóbel barát és gyűjtő is vásárolt (Segonzac, Szántó, J. Petit, P. Collomb stb.) Raykis halála után képei nagy része, örö­kösei egy részének tragikus halála után, egy időre elérhetetlenné vált, de 1974-75-ben, a szentend­rei Czóbel Múzeum megnyitásának terve halla­tán, több képe ajándékozás és vásárlás révén ha­zakerült. Az együttműködés a Zak Galériával Czó­bel művészetének nagyon fontos állomása volt. Sok tanulmány, cikk kísérte figyelemmel tárlatait. Nemcsak a katalógusok bevezető szövegeit írták barátai (Braque, A. Dunoyer de Segonzac stb.), hanem a meghívókba foglalt fontos írások is (Pi­casso, Braque) jelezték Czóbel művészete elis­mertségét. Ilyen ünnepi alkalmakkor a megnyi­tókra Lisa lánya is megérkezett Hamburgból, boldogan élve át édesapja sikereit. Ezekben az években még hosszú időket töltöttek feleségével Párizsban, hiszen volt ott műterme, benne a szükséges festő-felszerelés, s vágya a francia élet és kultúra iránt nem válto­zott. Az idő múlásával, 70. születésnapja környé­kén mégis úgy döntött, hogy az év nagyobb ré­szét már itthon töltik. 1953-ban ismerte meg a Szentendrére költözött báró Mailáth családot, akikkel jó barátságba került. Lefestette a család­főt, egyik leányuk, Edina pedig számtalan képé­nek modellje lett. Nem minden műve viselte címében az Edina nevet, de a fiatal lány karakteres, remek feje Czóbel több képén is felismerhető. Edina akkor is fontos szerepet töltött be a festő há­zaspár életében, amikor külföldre utaztak, ugyanis ő felügyelhette a házat és a kertet, annak ter­mésével együtt. Amellett, hogy nagyra becsülte a családot, akika kitelepítés után kaptak lakhatási engedélyt Szentendrén, a művész a család feje, Mailáth Imre születése napjára minden évben tortát küldött. A müveit, sok nyelven beszélő úr Czóbel legmeghittebb barátai közé tartozott. 1956. október 25-i megnyitással tervezték a budapesti Csók Galériában tárlatát, Bölöni György barátjának megnyitó szavaival. Bár elkészült a meghívó, a katalógus és a plakát is, ám a forradalom miatt nem nyithatták meg azt. A képeket gépkocsival kiszállították Párizsba és ebből az anyagból nyílt meg a párizsi Zak Galériában 1957 februárjában kiállítása. A meghívón Picasso Czó­­belhez írt levelét publikálták. Jean Cocteau vállalta el Le Cannet-ban az Exposition Artistes Hongrois de France, Hotel de Ville du Cannet 1957. júliusi megnyitóját, amelyen Czóbel képei is szerepeltek. Ez év végén már átköltöztek Czóbelék a montparnasse-i rue Vavin 50. szám alatti Hotel Blois-ba, ahol a továbbiakban szobát béreltek. Modok Mária ebben a szállodai szobában festett finom, kisméretű enteriőröket, csendéleteket és az ablakon át az utca sarkán álló Cosmos bárt és 287. Czóbel és Franqoise Thurin a párizsi Galerie Zak előtt az 1950-es években, Magántulajdon 178 CZÓBEL, EGY FRANCIA MAGYAR

Next

/
Oldalképek
Tartalom