Herpai András (szerk.): NKA 2012. A Nemzeti Kulturális Alap által támogatott művészek kiállítása. MűvészetMalom 2013. december 13 - 2014. március 23. - Ferenczy Múzeum kiadványai, C. sorozat: Katalógusok 7. (Szentendre, 2014)
Németh Ágnes
NEMETH AGNES Tiszalök, 1957 nemethagnes2010@gmail.com www.nemethagnes.hu TANULMÁNYOK 1978-1985 Magyar Képzőművészeti Főiskola, mestere: Sváby Lajos DÍJAK, ÖSZTÖNDÍJAK 1989- 1990 Eötvös József Alapítvány ösztöndíja 1992- 1993 Magyar Hitelbank ösztöndíja 1993- 1996 Derkovics-ösztöndíj 2009 Szentendre város különdíja (Dedukciók) TAGSÁGOK 1985- MAOE-tag 1990- Képzőművészek Szövetsége, Érmész-Szobrász szakosztály 1986- 1995 Fiatal Művészek Stúdiója AZ UTÓBBI ÉVEK FONTOSABB EGYÉNI KIÁLLÍTÁSAI 2005 Kortárs Művészeti Múzeum, Tallin, Észtország 2006 Önzablázó - Bartók Galéria, Budapest 2007 Lebegés - Kas Galéria, Budapest 2008 Napóra - Ernst Múzeum, Budapest 2010 Kozmoszkert- Budapest Galéria, Budapest AZ UTÓBBI ÉVEK FONTOSABB CSOPORTOS KIÁLLÍTÁSAI 2000 Nőművészet Magyarországon - Ernst Múzeum, Budapest 2001 Velencei Építészeti Biennáié- Magyar Pavilon, Velence, Olaszország Nőművészet Magyarországon - Szófia, Bulgária Millenniumi Szobrászati Kiállítás - Műcsarnok, Budapest 2009 Dedukció I. Szobrász Biennáié - Szentendre 2010 Nőművészeti Kiállítás-Szobrász Szövetség, Bécs, Ausztria FILMEK 1998 2000 2005 Itt-art-unk (szerkesztő: Sturcz János), Magyar Televízió Németh Ágnes portré film (szerkesztő: Ozsda Erika), Duna Televízió KULTÚRHÁZMVJ 2, Bartók Galériában rendezett kiállítás MÜVEK KOZGYUJTEMENYBEN Magyar Nemzeti Galéria, Budapest British Museum, London, Nagy-Britannia Kortárs Művészeti Gyűjtemény, Dunaszerdahely, Szlovákia A Nemzeti Kulturális Alap támogatásával befejeztem a „Tér-ldő- Legelő” napóra projektet. Jelen esetben az utolsó és egyben főfigurát, amely az óramutató, kültéri fény és árnyékvető egyszerre. A szobrászi megoldáson túl, funkcionálisan több praktikus szempontra kellett figyelni. Az időjárási viszonyok miatt a színére, a stabilitásra, a magasságra, az alulnézetre komponálásra, a szárny szögére, a tükör magasságára és mozgathatóságára. Az évszakoknak megfelelően, attól függően, hogy a nap alacsonyan vagy magasan jár, aszerint kellett a tükör szögét állítani. Figyelni kellett a posztamens magasságára, áttörtségére, impregnálására. Az Emberangyal figurája 220 centimétertől induló alak, mert a kezében tartott tükör magassága így tudja fogadni a nap fényét, s a földre vetíteni, az osztások közé, melyből a helyi időt olvashatjuk. Anyaga: fémlemezek, fémhálók és huzalok - vörösrézből. A félszárnyú, roncsolt női alak minden kötési pontja forrasztva, vagy hegesztve van. A figura nyújtása a magasság szerinti torzulás miatt volt fontos. A magasságok, a szögek, a tükör flexibilitása csillagász által meghatározott. Ez egy olyan fajta szabadság, melynek voltak fix pontjai, s ezeken belül volt mozgástér, mert a szobor nem pusztán szobor, hanem egy funkcionális óramutató szerkezet, a megfelelő működési kritériumokkal. A posztamens formáját először bambuszpálcákból, majd heraklit lapokból építettem meg, s végleges formáját, anyagát, kültéri festékrétegekből hoztam létre. A vaslemezekből és vascsövekből létrejött tartószerkezet áttörtsége és színe a szobor természetes patinájához alkalmazkodik. A szobor patinája szakmai instrukciók alapján tisztítás, zsírtalanítás után, hosszú savazási eljárással nyerte el végleges színét, Végül kültéri rugalmas védőréteggel láttam el a további patinázódás ellen. A szobor (Emberangyal) egy olyan félszárnyú női alak, mely megszakított, hiánynál, szaggatottságánál fogva egész. Mitikus korok szobrászatára utal, s a jelenkor aktuális problémáit feszegeti. Alul tömörebb, anyagibb, felfelé könnyedebb, szellemibb. Lába, csípője, háta lemezekkel burkolt, felfelé áttetsző. Hiányfoltjai egyenértékű részei a valóságos elemeknek. Számomra fontos az esendőség megpillantása, a tökéletlenség szépségének és igazságának tetten érhetősége. Foltok, vonalrendszerek, hiányok ritmusára komponált (lemezek, huzalok, hálók). Összhatásában egy e-századi, roncstelepi hatást keltő mentális lelet, mely katalizátorként utaztat szellemi és profán között. A fény a tükör által nemcsak fizikai értelemben létező, hanem a figura ezek által szintetizálja a gondolati és fizikai síkokat. 130
