Herpai András (szerk.): NKA 2012. A Nemzeti Kulturális Alap által támogatott művészek kiállítása. MűvészetMalom 2013. december 13 - 2014. március 23. - Ferenczy Múzeum kiadványai, C. sorozat: Katalógusok 7. (Szentendre, 2014)
Párbeszéd
PÁRBESZÉD A Nemzeti Kulturális Alap 2013-ban rendhagyó módon adott lehetőséget a közös bemutatkozásra az általa anyagilag támogatott képző- és iparművészeknek, fotóművészeknek és művészettörténészeknek. A 2012-ben támogatott terveket és alkotásokat egy összegző kiállításban szándékozták bemutatni, E nemes szándék azonban túlmutat a kezdeti célon, ugyanis nemcsak az adott műalkotásokat ismerhetjük meg, hanem a teljes művészeti szcénát átfogó támogatói rendszer válik láthatóvá. Miközben megismerjük a támogatott művészeket, a programterveket, az azokból megszületett műveket, kiviláglik a kuratóriumok döntési mechanizmusa is. Mindezek különösen nagy felelősséget rónak a kiállítás kurátorának vállaira, ugyanis, ha az éppen aktuális kultúrpolitikai vetületet nem is számoljuk, egymásnak sokszor ellentmondó kiállítási szempontokat kell összebékíteni. A fő cél, hogy az adott évben az összes támogatott bemutatkozási lehetőséget kapjon, ezzel dokumentálva a támogatott projektek és a művek elkészültét. Ez az önmagában egyértelmű feladat, a több mint 100 támogatottat, több műfajt és technikát figyelembe véve azonban már jóval komplexebbé válik. Talán egyenesen lehetetlen. Ezt fogalmazza meg a 2011-ben megvalósult művekből rendezett kiállítás kurátora is, szerinte ugyanis „nem lehet hagyományos művészettörténeti vagy kiállításrendezői szempontból összefogni a különböző műfajokban, egymástól eltérő szakterületeken tevékenykedő művészek egyéni műveit.”1 A Ferenczy Múzeum vállalkozott erre a lehetetlennek tűnő feladatra, s az idő rövidségével megküzdve megrendezte a kiállítást. Ebben nagyon sok segítséget kapott a művészektől, akik átérezve a kurátor felelősségét az időbeli és helybeli korlátokhoz igazodva választották ki a kiállítandó műveket. A kiállítás rendezésében - mivel a művek válogatására jelen esetben nem volt mód - elsődlegesen a lehetetlent tűztük ki célul, nevezetesen azt, hogy egyszerre mutassuk be a külön 1 Cseh Borbála: Megvalósult művek 2011. In: Pataki Judit (szerk.): Megvalósult művek 2011. Budapest: Iparművészeti Múzeum, 2011.10. műfajban készült műveket. Második feladatnak tekintettük, hogy azok egységes vizuális képet alkossanak, egyéni hangjukat, üzenetüket megőrizve, mégis képesek legyenek egyúttal a párbeszédre is a többi művel. Kurátorként fontosnak tartottam, hogy a művészek mellett fakultatív jelleggel a szakírók is bemutatkozhassanak, nélkülük ugyanis hiányos lett volna a kiállítás, s talán így érthetővé válik a művészettörténészek, művészeti írók tevékenysége is. Ilyen módon az alkotói folyamat teljességében mutatkozik meg a mű tervezésétől a pályázati döntésen keresztül egészen az alkotásig, amit a kritikai-művészettörténeti munka zár le és egyben nyit ki a közönség felé. Az NKA egyes döntéseinek helyességét maguk a művek igazolják, vagy cáfolják meg. A kérdés, vajon a látogató és a szakma végül képes lesz-e a konzekvenciák levonására? Milyen alapon jelenthetjük ki egy műalkotásról, hogy „sikerült”, hogy „igazán jó lett”? A válaszhoz segítségül hívom Antoni Täpies szavait, aki a művész emberi kvalitását eképpen fogalmazza meg: „Ahol nincs becsület, ott igazság sincsen. E kifinomult esztétika szemszögéből tekintve ez a hiba - egészen pontosan: a hazugság - az alkotás minden egyes részletében tükröződik. Szépség és igazság elválaszthatatlan egymástól. Becstelen embernek »rossz írása« és »rossz az ecsetvonása«. Alkotásai, akár a hamis pénzek [...]. Egyedül a becsülettel, (ami mindig társul az igazsággal) jutunk el a dolgok lényegéhez, ez az, amire túl minden formális közmegegyezésen, a nagy művészek is törekszenek.”2 Hiszem, hogy a kiállításon létrejött a párbeszéd a művek, az alkotók, a döntéshozók és a látogatók között. Ezzel ünnepelve az NKA fennállásának húszéves jubileumát. Bizonyítva, hogy - függetlenül az adott kormányzattól - van létjogosultságuk a szakmai szervezeteknek, amelyek a párbeszéd létrehozásával maguk is az alkotói folyamat részévé válnak. Herpai András kurátor 2 Antoni Tápies: A művész emberi kvalitásai. (Ford. Borsódy Eszter.) Hannover: M. Marghescu magánkiadása, 1994.11. 7
