Herpai András (szerk.): NKA 2012. A Nemzeti Kulturális Alap által támogatott művészek kiállítása. MűvészetMalom 2013. december 13 - 2014. március 23. - Ferenczy Múzeum kiadványai, C. sorozat: Katalógusok 7. (Szentendre, 2014)
Kis Tóth Ferenc
KIS TÓTH FERENC Kiskunfélegyháza, 1949 TANULMÁNYOK, SZAKMAI TEVÉKENYSÉG 1980 Magyar Képzőművészeti Főiskola, mestere Sváby Lajos 1986- Magyar Képzőművészeti Egyetem - oktató DÍJAK 1980 Derkovits-ösztöndíj 2005 Hungart-díj TAGSÁGOK 1980-1984 Fiatal Képzőművészek Stúdiója 1980- Magyar Köztársaság Művészeti Alapja 1984- Magyar Képző- és Iparművészek Szövetsége szentendrei Vajda Lajos Stúdió MAMŰ Társaság AZ UTÓBBI ÉVEK FONTOSABB EGYÉNI KIÁLLÍTÁSAI 1981 Stúdió Galéria, Budapest 1983 Ferencvárosi Pincetárlat, Budapest 1986 Vajda Lajos Stúdió, Szentendre 1989 Művésztelepi Galéria, Szentendre 1990 Kirchein, Németország 1991 Institut Hongrois, Párizs, Franciaország 1992-1994 Pandóra Galéria, Budapest 1995 Duna Galéria, Budapest 2001 MAMŰ Galéria, Budapest 2002 Műcsarnok, Budapest 2005 Vajda Lajos Stúdió Galéria, Szentendre 2007 Virágh-Kúria, Kunszentmiklós 2009 Várgaléria, Veszprém 2012 Kiskun Múzeum, Kiskunfélegyháza 2013 Vajda Lajos Stúdió Galéria, Szentendre Számtalan hazai és külföldi csoportos kiállításon vett részt. Folytattam a gyerekkori élményeim - a kovácsműhely és környezete - „képekre váltását”. A fémlemezekre épült munkáimon újraéltem a paraszti élet használati eszközeinek létrejöttét. Az egyszerű, de a magyarság és az emberiség megélhetésére is nagy hatással bíró „találmányok” szinte házilag is előállíthatóak. A funkcióból eredő leghatékonyabb formák alakultak ki. A lovas eke nélkül elképzelhetetlen lett volna az emberiség fennmaradása - mondhatnám a csoroszlyának (a szántáskor az egyenes irányt biztosító vaslapnak) köszönheti a létét. Az egész szerkezet egyben csodálatos „szobor” is. Geometrikus látásmódomhoz illenek ezek az eszközök. A paraszti tárgyi kultúra az életünk egyfajta olvasata - sajnos látom a pusztulását. A nagyüzemi módszerek egyik oldalról hatékonyabbak, más oldalról a magyarság tömeges munkanélküliségét okozzák. Se ló, se eke, de a tárgyak még utalnak a hőskorra, amikor is a munkaeszközök és a föld a paraszt ember testrészei voltak - ameddig ellátott, amit két lábbal be tudott járni, amit két kézzel és az eszközeivel megművelt, abban volt otthon. A „képeim” készítése közben is ezt a „megművelem” szándékot érzem, legalább lélekben paraszt maradtam. A kovácsműhely pedig a parasztság „kívánság műsora” volt. Ebben az évben is folytatom ezt a „vonalat”. Decemberben Kiskunfélegyházán bemutattam az addig készült munkákat, júniusban pedig Szentendrén a VLS pincében fogok emléket állítani a parasztságnak és a tanyasi kovács-műhelynek. Munkáim mellett a motívumukat inspiráló eredeti mezőgazdasági eszközöket is kiállítom. Az NKA kiemelt támogatásának köszönhetően talán először volt a munka szempontjából is gondtalan évem. Köszönet a támogatásért és köszönet azoknak, akik szintén fontosnak tartják az általam ábrázolt világot. 84
