Erdősi Péter - Majorossy Judit: Kép, önkép, múltkép. Fejezetek Szentendre történetéből. Tanulmánykötet - A Ferenczy Múzeum kiadványai, A. sorozat: Monográfiák 4. (Szentendre, 2014)
I. rész: - Kende Tamás: Kép, önkép, múltkép: a modern Szentendre
Kende Tamás: Kép, önkép, múltkép: A modern Szentendre „[...] Már eddig is több beruházás éppen azért valósulhatott meg, mert a művelődési-művészeti centrum kialakítása érdekében központi keretből juttattak városunknak tekintélyes összegeket. így lesz ez a jövőben is: vonatkozik ez a kereskedelem, a vendéglátás, a szállodák fejlesztésére egyaránt, de ide sorolhatjuk nem egy út korszerűsítését és az erőteljesebb közművesítést is. Mindez elengedhetetlen az idegenforgalom szempontjából, de hasznát látja Szentendre valamennyi polgára. [...] A közérdeklődés nálunk Szentendrén, érzésünk szerint a kelleténél jobban fordul az üdülőövezet felé. Találgatjuk, melyik víkendház munkásé, s melyek igazgatóké, főosztályvezetőké. [...] Akad az idetelepülök között élősdi is, megismertünk olyan cezaromániában szenvedő törpe-óriást, aki titkárnőjét, vagy gépkocsivezetőjét szalasztja különböző igényeivel a tanácsra [,..].”72 Szentendre ilyen (finanszírozási) aranykorára annak végén többen nosztalgikusan emlékeztek vissza. Amikor ezen korszak egyik pénzügyi kulcsfigurája, Németh Ferenc, huszonöt év szentendrei szolgálatot követően visszavonult, kabinetinterjúval búcsúzott a helyi lapban. „Kilencszázötvenháromban kerültem Szentendrére, könyvelőnek. O, akkor más volt itt minden! Óriási kecskenyájak legelésztek a környéken, este tülkölt nekik a pásztor. De más állatokat is tartottak. [...] Volt egy időszak - a hetvenes évek második fele —, amikor bőviben voltunk a pénznek. Kellett valamire, ment a levél, jött a forint. Egymást követték a beruházások. [...] Honnan volt a pénz? Ki tudja, [...] de az nagyon jó, hogy sokan rám köszönnek az utcán. [...] Építkeztek, készen állt a ház, de se villany, se víz. Kopogtattak be hozzám, mikor lesz? Lett, kinek hamarabb, kinek később.”73 A szentendrei lakott ingatlanállomány túlnyomó része, az összes közel 54%-a (4612 ingatlan), az 1970 és 1989 közötti időszakban épült (lásd az 1. táblázatod).74 Ha ugyanezt 1960-tól számítjuk, akkor az új ingatlanok száma összesen 5664 (több mint 66%). Ugyanakkor 1960-ban a város népessége 10.466 fő volt, ami 1990-re majdnem megduplázódott, vagyis 19.351 főre nőtt. A2001-es népszámlálási adatok szerint a szuburbanizációnak köszönhető növekedés változatlannak volt tekinthető, ekkor a város kimutatott állandó népessége 22.747 fő volt. A városi ingatlanokról 1977 és 1988 között rendelkezünk jelen pillanatban részletesebb adatokkal. Ezek szerint az 1977. december 31-i felmérés szerint a lakosság száma 17.356 fő volt, ami az 1982. december 31-i adatok alapján 19.520 főre növekedett. 1977-ben ugyanakkor összesen 6.306 lakóingatlan volt, ami 1982-re 7.703-ra növekedett. Az adott öt évben tehát 1.397 új lakóingatlan épült fel.75 Az 1982. december 31-én lakható 7.703 ingatlanból 5.923 volt lakás, és ebből 902 állami bérlakás. A hétvégi házak száma pedig 1.780-ra rúgott. Ehhez képest, 1988. január 1-ig a lakások száma 6.606-ra nőtt (+683), amiből az állami bérlakások száma 989-t tett ki (+87), míg a hétvégi házak száma 2.210-ra nőtt (+430).76 1. tábládat: Lakások és lakott üdülők építése Szentendrén Időszak 1919 ELŐTT I92O-I944 r945-I959 1960-1969 1970-1979 1980-1989 I99O-2OOI Összesen Lakás 601 4O2 426 IO52 234O 2272 1459 8552 Százalék 7,°3% 4,70% 4,98% 12,30% 27,36% 26,57% 17,06% 100% Lakás IOO3 1478 4612 1459 Százalék 11,73% 17,28% 53.93% 17,06% Lakás 5664 Százalék 66,23% 72 (n.n.): Ami a tudósításból kimaradt. Az elmúlt négy esztendő bizonyítványa. Beszélgetés Simon Jánossal a városi pártbizottság első titkárával. Pest Megyei Hírlap - Szentendre, 1975. március 8. 73 (-zsohár-): A fákat nagyon sajnálom. Szentendre és vidéke, 1990. február 1. 3. 74 Az adatok forrásai: KSH; VÁTI. 75 PMK HTGY, SZVT 1978-1987: Beszámoló Szentendre VTVB tevékenységéről, 1978-1983: 1-11. 76 PMK HTGY, SZVT 1988: Beszámoló Szentendre VTVB tevékenységéről (1983-1987) a Pest Megyei Tanács VB 1988. március 30-i ülésére, 3. sz. melléklet. 26
