Erdősi Péter - Majorossy Judit: Kép, önkép, múltkép. Fejezetek Szentendre történetéből. Tanulmánykötet - A Ferenczy Múzeum kiadványai, A. sorozat: Monográfiák 4. (Szentendre, 2014)
I. rész: - Kende Tamás: Kép, önkép, múltkép: a modern Szentendre
A várospolitika „mindennapi ünnepei” Szentendrén a Kádár-korban Szentendréről, melynek szerzője sorra veszi a korszak ismert szentendrei toposzait, hogy a cikk végén — a városi párttitkárt idézve - jelezze, élnek itt munkások is. „Vándor, ki ide belépsz, emeld meg a kalapod. De erre nem is kell senkit bíztatnunk, a legmegátalkodottabb, idegenből jött lokálpatrióta is szó nélkül megemeli itt a kalapját. Szentendre a Dunakanyar déli kapuja, sokak által megcsodált és szívesen látogatott hely, melynek varázsát a kisváros barokk stílje, történelmi levegője, a Duna lágy vonala, a Ferenczy Múzeum, a készülő skanzen, a szoborkert, és ezeken túl számos új vonás, többek között a szentendrei hetek, a teátrum gazdagítja. De egy város karakterét, gazdagságát elsősorban a benne élő emberek határozzák meg. És ebben a kisvárosban közel 4.000 munkás él, és ebben a városban élnek a Mathiász Tsz dolgozó parasztjai, a szorgalmas mérnökök és pedagógusok, ebben a városban élnek a nagy, már befutott mesterek és a kezdő piktorok.”50 Maróthy László városi párttitkár, miután sorra vette a lakáskérdést, a közművek állását, az intézményellátottságot és az élelmiszerellátás gondjait, illetve a növekvő idegenforgalmat, így fejezte be az újságírónak tett nyilatkozatát: „Itt van az osztály, a szentendrei városi munkásság, amelyre politikailag, erkölcsileg és gazdaságilag is építeni lehet. És a munkásokkal együtt a város lakóinak, a lakosok valamennyi rétegének fokozottabban kell osztozni a város gondjaiban, és cselekvőbben kell részt venniük a gondok orvoslásában. Szentendréért 9. kép Szentendrei szuvenír falvédő, 1976 (FEMÚZ, N2015.6.1) érdemes.”51 A városról szóló elragadtatott cikkek egy darabig még jelezték a Maróthy által is említett ipari munkásságot, ám ekkoriban már legfeljebb csak az idegenforgalom és a szentendrei művészek után került - ha egyáltalán nagy ritkán - említésre. Akkor is kizárólag a megyei napilapban, az országos lapok számára a szentendrei ipar és munkásság nem jelentetett említésre méltó példát. Sokatmondó egy 1971. márciusi lírai írás a városról és a városhoz. „Szentendre nemcsak város. Fogalom is. Sémává merevült asszociációk, közhelyek takarta fogalom: »festők városa, ékszerdoboz, a dalmát város, Dunakanyar gyöngyszeme«. Hajdanán kereskedelmi központ. Most idegenforgalmi központ. 1967-ben még csak 300 ezer, 1970-ben már 587 ezer látogatója volt. Üti kalauzok, filmek, könyvek írják le szépségét az elragadtatás hangján. A városban 13 ezer ember lakik [,..].”52 A cikk szerzője apró hangulatjelentéseket közölt neves szentendreiektől, így például Kirilla Ferenc tanácselnöktől is, aki szerint ekkor „Szentendre még mindig csak félig [volt] város”. A tanácselnök ebbéli véleményét a közműhelyzettel támasztotta alá, majd így folytatta: „Szentendre tehát műemlék, idegenforgalmi, festői, történelmi levegőjű város, művészek ihletője, otthona és - ipari város. A keresőképes lakosság 56 százaléka ugyanis iparban dolgozik.” A szentendreiek egy része falusi viszonyok közt élt, a fele nem tudta, hogy volt itt parkmúzeum. Óvodák, bölcsődék hiányoztak, bár a tanácselnök szerint határozottan fejlődött az egészségügyi ellátás. A város konkrét fejlesztése kapcsán pedig a művésztelepet, a Ferenczy Múzeum bővítését, a készülő a Pest Megyei Könyvtárat, a csatornázást, a gyógyszertárat és a szupermarketet említette.53 1971-ben a város országgyűlési képviselője, a vezető Pest megyei népfront-funkcionárius S. Hegedűs László is nyilatkozott a város fejlesztéséről: ,,[a] nagy ügyek mellett azonos fontosságúnak kell tekinteni a helyi gondokat érintő kis so Suha Andor: Nagy út egy kis országban. Befejező rész: Szentendre. Pest Megyei Hírlap, 1970. október 14. 51 Suha Andor: Nagy út egy kis országban. Befejező rész: Szentendre. Pest Megyei Hírlap, 1970. október 14. 52 Varga Vera: Tegnap - ma - holnap. Szentendre. Pest Megyei Hírlap, 1971. március 24. 53 Varga Vera: Tegnap — ma — holnap. Szentendre. Pest Megyei Hírlap, 1971. március 24. Lásd még ennek kapcsán: (-Sz.E.-): A sokarcú város. Hidas Pál tanácselnök Szentendréről, a művész-, munkás-, alvó-, üdülővárosról. Pest Megyei Hírlap, 1971. szeptember 26. 21
