Erdősi Péter - Majorossy Judit: Kép, önkép, múltkép. Fejezetek Szentendre történetéből. Tanulmánykötet - A Ferenczy Múzeum kiadványai, A. sorozat: Monográfiák 4. (Szentendre, 2014)
II. rész - Darkó Jenő - Erdősi Péter: Villa Sancti Andreae: a középkori múlt
A középkori múlt tisztelete, különösen a dinasztia szentéletű tagjai körüli kultusz központi szerepet kapott.97 A kolostor tekintélyes birtokokkal rendelkezett, a Szentendrével szomszédos Pomáz is a domonkos apácáké volt.98 Részben őket szolgálta a visegrádi vár építése, menedéket nyújtott volna nekik egy újabb mongol támadás esetén.99 Nem meglepő, ha a király nekik kedvezett, a mentesség rájuk nézve hátrányos részét megvonva a szentendreiektől és a bogdániaktól. A módosítás következtében tehát a két falu királyi népeinek, ha Budán kereskedtek, áruik után vámot kellett fizetniük. A korlátozás azonban nem vette el mentességüket az Esztergomtól kezdődő útszakasz más állomásain, olyan vásárokon, mint például az esztergomi és a visegrádi. Kérdés, tudták-e érvényesíteni ezt Esztergomban, ahol a káptalan, és Visegrádon, ahol a király rendelkezett a vámmal.100 Ügy tűnik, a budai vásárokról sem mondtak le, és idővel megpróbáltak kibújni a vámfizetés alól. A 15. század derekán, 1464-ben Mátyás királynak újra ki kellett jelentenie, hogy a vám az apácákat illeti. Igaz, először jóváhagyta a szentendreiek és a bogdániak Anjou Károlytól kapott mentességét - akik alighanem a feledés homályában bízva szorgalmazták ezt a lépést -, de amikor tudomására jutott, hogy Károly annak idején viszszavonta a kedvezményt, maga is megerősítette az apácák jogát.101 Ha a 15. században a szentendrei és bogdáni királyi népek a kedvezmény visszanyerésével próbálkoztak, amögött talán olyan gazdasági energia állt, amely utat keresett magának. Az eleinte püspöki, később királyi faluban létesült, a szekereket és hajókat illető vámhely, valamint a forgalomra utaló adatok voltaképpen annak jelei, hogy a szentendrei birtok a 14. század elején része lett az ország közepén menő áruforgalomnak. A vámhely az átmenő forgalom nyoma - bár annak volumenére, összetételére nem ad támpontot -, és a püspöki, majd királyi gazdaság fontos bevételi forrását jelzi, a mentesség kapcsán említett „áruk és javak” létezése pedig a király szentendrei királyi népeinek kereskedésére utal. Ez vélhetően nem csupán a szentendreiek helyi szükségleteinek kielégítését szolgálta, a budai vám alá eső áruforgalom egy, a helyi fogyasztáson túlmutató csere és termelés jele. Vásár tartására azonban Szentendre nem kapott jogot, ellentétben Pesttel, Budával, Óbudával, Visegráddal és Váccal.102 A mai belváros területének egy részét elfoglaló középkori falu kiterjedését mintegy 500 x 300 méter nagyságúra becsülte a régészeti kutatás. Ezen a területen a leletanyag nagy része a 13. századi rétegekben kezdődik, de néhol római előzmény is kimutatható.103 Már létezhetett a későbbi Fő tér előzménye, amit piac helyszíneként gondolnánk el, 140. kép I. Mátyás ezüst Körmöcbányán vert dénárjának elő- és hátlapja, 1460-as évek vége (FEMÚZ, Éremtár NAJM122) 139. kép Háromszög alakú középkori vasiakat, 15-16. század (FEMÚZ, 66.38.1) 97 Györffy 1973: 320-321. Az Árpád-házi szent ősökkel kapcsolatos érvrendszerre I. Károly legitimációjának szolgálatában: Klaniczay 2000: 259-262. A Szent Margit közbenjárásával magyarázott csodás gyógyulások egyike 1276-ban egy, a mai Szentendrei-szigeten birtokos Rosd nemzetségbeli személyhez fűződött (Karácsonyi 1900-1901: III/l. 23). 98 [1287-ben] IV. László megerősíti a birtokjogukat: Bakács 1982: 85 (208. sz.). 99 Búzás 1996: 118-119; Búzás 2001: 230. 100 Az esztergomi vámra: Weisz 2013:137-153. A visegrádi vámra: Weisz 2013: 434. 101 Mátyás király 1464-ben a szentendrei és bogdáni népeinek és jobbágyainak: MNL OL, DL 16039. Regeszta: Bártfai 1938: 235 (895. sz.). I. (Anjou) Károly oklevelétől eltérően, amely „népeket” említett, Mátyásé nemcsak őket figyelmeztette, hanem a „jobbágyokat” is. 102 Weisz 2012:152,154-155. 103 A topográfiára és a leletanyagra: Dinnyés et al. 1986: 266; Tettamanti 1991. A település magja a Városháza - római katolikus templom - Alkotmány utca - Bogdányi utca déli fele - Duna - Bükkös patak közötti részen volt. 213
