Erdősi Péter - Majorossy Judit: Kép, önkép, múltkép. Fejezetek Szentendre történetéből. Tanulmánykötet - A Ferenczy Múzeum kiadványai, A. sorozat: Monográfiák 4. (Szentendre, 2014)

II. rész - Darkó Jenő - Erdősi Péter: Villa Sancti Andreae: a középkori múlt

Darkó Jenő - Erdösi Péter: Villa Sancti Andreáé

vagy majd csak később, az állam megszervezésének egyik szakaszában? Elképzelhető, hogy eleinte talán még nem stabil, hanem téli és nyári szállásterület váltakozását jelentő folyamat során kezd rögzülni? Az eddigi régészeti adatok egyelőre nem világítanak rá a folyamatra, feljegyzéseink pedig csak a magyar állam megszervezése utáni időkből vannak.

Első említések: név és funkció

Bár Szentendre legkorábbi egyértelmű említése 1146-ból való,7 a történészek ma elfogadott véleménye és a közfelfogás egy másfél évszázaddal korábbi dokumentumban találja meg az Árpád-kori település létezésére utaló első bizonyítékot. Ez I. (Szent) István király Sólyban kelt oklevele, amely kiemelkedő jelentőségű a magyarországi egyházszervezés kezdeteire nézve.8 Keletkezésének idejét, sőt hitelességét illetően egykor eltért a történészek véleménye, de a ma elfogadott nézet szerint 1009-re datálható. Az uralkodó ebben az okiratban a veszprémi püspökség alá rendelt négy ispánságot, azaz megyét, és mindegyikben birtokadománnyal látta el. így kapta meg a veszprémi püspök a Visegrád megyében, a „Duna fölött” található falut is, „amelynek jobb felén az Apurig nevű patak folyik”.9

íme, egy néven nem nevezett - Visegrádhoz köthető, a Duna közelében, pataknál fekvő - falu, amelyet az első magyar király a veszprémi püspökségnek ad. Még Karácsonyi János állapította meg 1891-ben, hogy a leírt település Szentendrének felel meg. Az oklevél hitelessége mellett érvelt az azt vitató Horváth Mihállyal szemben,10 és a szövegben említett helyek azonosításával is alátámasztotta a nézetét. „A Duna és az Apurig (másutt Egerug azaz Egregy) patak mellett, Visegrád megyében fekvő birtok nem más mint Szent-Endre” - jelentette ki.11 Karácsonyinak olyan települést kellett keresnie, amelyre igaz, hogy Visegrád közelében, patak mentén található, és a későbbiekben bizonyíthatóan a veszprémi püspökséghez tartozott. Joggal mondhatta, hogy az oklevélben körülírt hely Szentendrével azonos, hiszen illett rá a földrajzi leírás, és a 12—13. századi adatok szerint csakugyan a püspökségé volt. Az azonosítás tehát megalapozott. Az a körülmény némiképp gyengíti, hogy 1146-ig nincs írásos adat, amely alátámasztaná, de a korabeli források ritkasága miatt ez nem feltétlenül kizáró ok.12

Karácsonyi nézete széles körben elfogadottá vált, és a hiányos kép további mozaikkockákkal egészült ki. A Szentendrénél a Dunába torkolló Bükkös-patak lett az Apurig13 vagy „Apor-ügy” mai megfelelője; felmerült, hogy e víznév az Apor nemzetséggel függött össze. A nemzetség birtokainak fekvésére és a helynevekre építő elgondolás szerint Taksony nagyfejedelem - Árpád unokája, István nagyapja — a Duna jobb partjának őrizetét Apor vezérre bízta, aki Szentendrénél tartotta a nyári szálláshelyét.14 A feltevés nehezen ellenőrizhető, akárcsak az a nézet, miszerint I. (Szent) István uralkodása alatt királyi udvarház állt volna a faluban. Ez az elképzelés az 1146-ban már csakugyan dokumentált püspöki udvarház előzményét keresi már az államalapítás korában, méghozzá azon az alapon, hogy a sólyi oklevél kibocsátása előtt az egész terület az uralkodó birtoka volt.15

7 RAI/1.25-26 (73. sz.); Györffy 1998: 696.

8 „[...] necnon in comitatu Vyssegradiensis civitatis villám unam sitam super Danubium, latere ex cuius dextro rivus, qui Apurig nuncupatur, discurrit”. A Veszprémhez közeli Sólyban kiadott oklevél eredetije nem maradt ránk. A szöveghely a legújabb kiadásokban: Györffy (szerk.) 1992: 52; Érszegi 2001: 24. Az oklevél korábbi kiadásai kapcsán említendő annak 1257. évi átirata, amelyben az 1009-es dátum szerepel (Fejér CD I. 289-291; Fejér CD IV/2.430-432), illetve egy másik, 1295 körüli, dátumot nem tartalmazó, tihanyi átirat (HO VI. 1-2). Karácsonyi János szerint (Karácsonyi 1891: 67) az eredeti oklevél dátum nélkül készült. Szentpétery Imre nem tartotta megbízhatónak az 1257-es átiratot - annak hamis voltára is rámutatott—, a benne foglalt 1009. évi keltezést elvetve az eredeti oklevelet 1002-re tette (RA 1/1.2,3. sz.; RA 1/3.358-359,1169. sz.).

9 Az 1009-es dátumot Györffy György fogadta el (Györffy 1960:531; Györffy (szerk.) 1992:49,1., 2., 4. jegyzetek; Györffy 1998:696—697). A keltezés és a keletkezés problémáinak újabb összefoglalására: Érszegi 2001. Györffy György álláspontjával összhangban a középkorkutatás megállapodott az 1009. évnél (Zsoldos 2001: 32; Zsoldos 2010: 5). Az oklevél helyére a dunántúli állam- és egyházszervezésben: Györffy 1977:182,186. Itt emh'tjük meg, hogy Deér József felfogásának értelmében, mely szerint az egyházszervezés munkája még I. (Szent) István koronázása előtt megkezdődött, az oklevél kibocsátása a koronázás előttre lenne tehető (Deér 2010 [1942]: 23). Szentpétery Imre nyomán az 1002-es dátum került Szentendre történetének néhány feldolgozásába (Voit 1958: 57; Horler 1960: 19). De Györffy György (Györffy 1960) és az akkor még kéziratos régészeti topográfia (Dinnyés et al. 1986) nyomán az 1980-as évekbeli várostörténetben (Tettamanti 1981: 9) már az 1009-es dátum szerepel.

10 Horváth Mihály nem vonta kétségbe azt, hogy az adomány I. (Szent) István korában történt, ám úgy vélte, hogy akkor még nem volt szükség annak írásban való rögzítésére, ezért tartotta az oklevelet későbbinek (Horváth 1878:182-187).

11 Karácsonyi 1891: 70-71.

12 Gyér adatok esetén nem ritka az ilyen jellegű érvelés, megfelelő kontroll, kritika melletti alkalmazása helyénvaló; all. századi magyar történelem tanulmányozása során gyakran elkerülhetetlen. Kívánatos lett volna azonban egy ellenpróba, miszerint esetleg nem illik-e rá más, egykor Visegrád megyében található településre is az oklevélben olvasható körülírás. A szakirodalomban nem találtuk nyomát annak, hogy ezt Karácsonyi János (Karácsonyi 1891) felvetése után bárki elvégezte volna.

13 A sólyi oklevél 1295. évi tihanyi átiratában ,Aperig” szerepel. Érszegi 2010:24.

14 Györffy 1977: 50; Györffy 1998: 697; Tettamanti 2001: 13.

15 Györffy 1977: 234; Györffy 1973: 264. Az először 1146-ban dokumentált püspöki udvarház épülhetett az 1009-es adományt követő hosszú időszakban is, így kérdéses, hogy előzményeként számolhatunk-e egy királyi udvarházzal.

200