Erdősi Péter - Majorossy Judit: Kép, önkép, múltkép. Fejezetek Szentendre történetéből. Tanulmánykötet - A Ferenczy Múzeum kiadványai, A. sorozat: Monográfiák 4. (Szentendre, 2014)
II. rész - Erdősi Péter: Kiváltságos mezőváros a 18-19. században
Erdősi Péter: Kiváltságos mezőváros a 18-19. században 116. kép A szerbek vándorlása III. Arsenije Carnojevicpátriárka vezetésével, Paja Jovanovic (1859-1957) festménye után készült sokszorosított színes nyomat, 1896 után (Szerb Ortodox Egyházművészeti Gyűjtemény; FEMUZ, másolatban) most sem kerülték el, 1849 tavaszán kolera ütötte fel a fejét a városban.188 A szabadságharc bukása a mezőváros uradalmi kötöttségének megszűnését elnapolta az 1867-es osztrák-magyar kiegyezés utánra, és függőben maradt a kártalanítás, Szentendre megváltásának a kérdése. Az ügyben az 1853-as úrbéri pátens hozott előrelépést.189 1848-ban Jakov Ignjatovicot, miután Csobánka küldöttjeként a szerbek karlócai gyűlésére távozott, magyarbarátság vádjával letartóztatták. Az ártatlansága védelmében elmondott, a szerb nép iránti szeretetét is kifejező beszédét ezekkel a szavakkal kezdte, legalábbis a saját visszaemlékezése szerint: „Az én családom Carnojevictyal érkezett Szentendrére, Magyarország közepén születtem, s mint e haza fiának, semmiféle kötelességem nincs a most alakuló Vajdaság iránt.”190 Több évvel a magyar szabadságharc bukása után, majd csak 1853-ban tér vissza Pestre, illetve onnan Szentendrére. „A város arculata akárcsak azelőtt, az emberek szintén”- állapítja meg.191 A kávéházi társaság kíváncsian fogadja; találkozik Máksimovic szolgabíróval, akit most Bezirkvorstand-пзк hívnak, és igazolnia kell magát előtte. Azokra a szerbekre, akik azt hiszik, hogy jól jártak a Habsburg-ház és a magyarok közötti konfliktusban, fenntartással néz. Testvére nyomására lemond az örökségéről, az apai ház ráeső részéről. Egy ideig párhuzamosan végez két munkát, bejár Pestre, hogy a Matica Srpska lapját, a Letopist szerkessze, ügyvédi diplomát szerez és Szentendrén jogászkodik, ahol szolgabíróság és járásbíróság van. Folyóiratához alig talál szerzőket, Szentendre múltjáról 1854-ben ő maga közöl írást. Miután a járásbíróságot áthelyezik Budára, megy utána 6 is, és lemond a Letopis szerkesztéséről.192 Regényalakjainak életpályája 188 PML, V.341.a, 1. kötet, 1849. július 10., No. 391. 189 Az önkényuralmi korszak átfogó feldolgozására: Szabad 1979; Deák 2009. A megye közigazgatási változásaira (köztük a szentendrei járás, majd kerület kialakítására): Rádyné Rácz 1990: 303-305. 1.0 Ignjatovic 1973: 150. 1.1 Fényes Elek városleírása: Fényes 1851. II. 95. 192 Ignjatovic 1973:331-399. A terhes ingázásra Szentendre és Pest között, a járásbíróság áthelyezésére: Ignjatovic 1973:388,390; Csuka 1969:146- 159. Pesti tartózkodás után ismét Karlócán, majd Újvidéken folytatódó pályájára: Csuka 1969:165-172. Szentendréről írott cikkeire: Ignjatovic 1951a; Ignjatovic 1951b. Ellentmondásos megítélésére: Popovic M. 1972. A szerb és magyar kultúrtörténet összefüggéseire 1849 után: Fried 1987; Kovacek 1987. A politikai viszonyokra: Katus 1987; Krestic 1987. 170
