Erdősi Péter - Majorossy Judit: Kép, önkép, múltkép. Fejezetek Szentendre történetéből. Tanulmánykötet - A Ferenczy Múzeum kiadványai, A. sorozat: Monográfiák 4. (Szentendre, 2014)
II. rész - Erdősi Péter: Kiváltságos mezőváros a 18-19. században
Erdőst Péter: Kiváltságos mezőváros a 18-19. században „Éljen a koronás fejedelmünk; éljen az alkotmányos reform, szabadság, egyenlőség, béke, és rend.”175 Közkívánatra a tanács a városházára „hálaadási zászlót” tűzetett ki, mivel ez a tett a „fejedelmünk eránti hódolattal”, valamint az „alkotmányos reform, béke, és rend eszmével összefér”.176 A hazafiság, a közboldogság retorikájával dicsérte a nyilvánosság eszméjét, és a tanácsüléseket minden vagyonos polgár előtt megnyitotta.177 A szentendrei tanács ezt követően Pestre küldött tisztségviselői útján tájékozódott a politikai eseményekről.178 Az uradalmi árenda várható megszűnéséről szóló értesülés nyomán azonnal delegátusokat indított Deák Ferenchez, a Batthyány-kormány igazságügyminiszteréhez — kezükben az 1773. évi szerződéssel — annak érdekében, hogy a tanácsát kérjék, vajon méltányosságból a város befizesse-e az elmúlt negyedévre eső részt.179 A népképviseleti alapra való áttérésről Eckstein főszolgabíró körleveléből értesültek, akit június 25-én, miután a katolikus templomban misét hallgattak, az ortodox püspök udvarán meg is választottak képviselőnek.180 A magyar-szerb viszony súlyosbodásával összefüggésben, júliusban az országos rendőrhivatal már azzal kereste meg a városi tanácsot, hogy „e városban több egyének rác szelleműek”, és két szerb kereskedőre „a lázadó táborbeliekkel” való összejátszás gyanúja vetült, ám a helyi megbízottak: „[...] kikutatván az első panaszlottnak mind a két boltjait, mind a kettőnek házait, szobáit minthogy mit sem, ami csak gyanút is gerjeszthetett volna találtak”.181 Szentendre részt vett a nemzetőrség országosan elrendelt és a megye által lebonyolított szervezésében, és összesen 308 embert állított ki.182 A főváros elvesztése után, 1849 januárjában a császári hadsereg ellenőrzése alá került, a települést a Vác felé távozó Görgey Artúr honvédtábornokot üldöző Karl Leopold Civalart ulánusai szállták meg.183 A lakosságra a régről ismert, prózai feladat várt: a helyben beszállásolt császári katonák, sőt még a másutt állomásozó egységek tagjainak ellátása.184 A tavaszi hadjárat alatt, a váci csata után a Szentendrei-szigetnél került sor harci cselekményekre. Ez idő tájt egy szentendrei péket vagy kocsmárost, aki a magyarok által elfoglalt Vácra vitette magát, odaát kémkedésért felakasztottak.185 A Görgey vezette komáromi átkelés után, 1849. április végén Kmety György hadosztálya Esztergom felől, a Pilis túloldalán nyomult Óbuda felé, majd onnan Buda felszabadítására.186 Bár a magyarok és a szerbek viszonya országosan a Rákócziszabadságharc idején már megtapasztalt mélypontra jutott és fegyveres konfliktusba torkollott,187 a korabeli szentendreieknek, akárcsak 18. századi eleji elődeiknek, ezúttal is viszonylagos nyugalomban volt részük. A tizedelő járványt azonban 115. kép A Balkánon elterjedt, gazdagon cizellált jatagán, török kard, 19. század (FEMÚZ,T 78.90.1) 175 PML, V.302.a, 72. kötet, 1848. március 18., No. 291. A tájékoztatás a járásbeli főszolgabíró, Eckstein Rudolf feladata volt. A vidék nyugtalanságától tartó Pest megye utasította erre, a célja pedig a felvilágosítás és a megnyugtatás volt. A váci járásban szintén a főszolgabíró teljesítette ezt a feladatot (Urbán 1983b: 269-270). A forradalom hatása a megye mezővárosainak politikai szervezetére, követküldés a megyei közgyűlésekre, helyhatósági választások: Szabó A. 2002: 81-89. 176 PML, V.302.a, 72. kötet, 1848. március 24., No. 300. A Cvetkovits Pál főbíró által elnökölt tanács kész volt pénzzel támogatni a „szabadság, egyenlőség, testvériség napját”, március 15-t megörökítő pesti emlékművet. PML, V.302.a, 72. kötet, 1848. április 8., No. 345. 177 PML, V.302.a, 72. kötet, 1848. március 29., No. 322. Közli: Dóka 1981:167. 178 PML, V.302.a, 72. kötet, 1848. április 8., No. 344. A tanács egyúttal kitűzette a városházára a küldöttek által hozott zászlót, amit a „béke és csend fenntartása tárgyában Pesten munkálódó T. Választmány a nyilvánított ragaszkodásért ezen városnak küldött”. 179 PML, V.302.a, 72. kötet, 1848. április 29., No. 393. 180 A népképviseleti átalakulásra a megyében és annak politikai szervezetére: Simon V. 1990; Lakatos 1958. isi PML, V.302.a, 72. kötet, 1848. július 29., No. 665. A magyar—szerb viszonyra 1848-1849-ben: Bona 1983; Radenié 1983; Urbán 1983a. 182 Dóka 1981:104. A nemzetőrség megszervezésére: Urbán 1973. A szabadságharc Pest megyei emlékeire: Hegedűsné é.n. [2003]. 183Tragor 1908: 91, 93, 373-374. Magyar őrjárat kiküldésére (feltehetőleg 1849. január 1-jére datálható napiparancsban) Zsámbék, Tinnye és Szentendre felé: Farkas (szerk.) 1998: 36. sz. A Civalart-ezred két csapatának beszállásolására 1849. január 5-én: PML, V.341.a, 1. kötet, 1849. január 29., No. 40. 184 PML, V.341.a, 1. kötet, 1849 különböző ülésnapjain. A teljesített feladatokra és a terhek fokozásával szembeni ellenállási kísérletekre összefoglalóan: Dóka 1981:104. 185 Tragor 1908: 160—161; Urbán 1983b: 281—282. Ludwig Weiden táborszernagy közli Josip Jelacicnak írt (Bécsben, 1849. április 15-én kelt) levelében az a véleményét, hogy a szentendrei osztagnak a sziget felé kell demonstrálnia: Farkas (szerk.) 1998: 135. számú dokumentum. 186 Hermann 2000. A fordulat után a tanácsülési jegyzőkönyvek úgyszólván hallgatnak a városvezetésnek a katonai és politikai eseményekhez való viszonyáról, leszámítva a császári—királyi seregnek beszolgáltatandó dolgok előteremtése okozta fejtörést. 187 Szakály 1991: 39.
