Erdősi Péter - Majorossy Judit: Kép, önkép, múltkép. Fejezetek Szentendre történetéből. Tanulmánykötet - A Ferenczy Múzeum kiadványai, A. sorozat: Monográfiák 4. (Szentendre, 2014)
II. rész - Ábrahám Barna: Nyelvek, hitek, ítéletek: Szentendre etnikai képe a 19-20 század fordulóján
Abrahám Barna: Nyelvek, hitek, ítéletek rinte nem is volt csodálkozni való, hiszen tudjuk, hogy „a szerb hatalom megmentése érdekében sok mindenre képesek”.201 A lap ugyancsak támadta a felekezetek vélt egymásnak ugrasztását (nyilván az aggasztó katolikus-református ellentétre gondolva), melynek célja a magyarság megosztása, akcióképtelenné tétele volt.202 Az ellenzéki program alapja természetesen nem is lehetett más, mint Szentendre magyar jellegének teljes kidomborítása - vagyis az, hogy a magyar hivatalos nyelv kapja meg a tiszteletet, és „a város tisztikara szívben s lélekben magyar legyen”. A győzelemhez azonban a program szerint „a szerb párttal egyesült konclesők”- az intelligencia és az iparos osztály egyes „kaméleonjai” - hadát is el kell távolítani.203 A kiáltvány a következő szavakkal zárult: „Városunk polgárai, válasszatok! Egy fejlődő, virágzó magyar városnak akartok-e lakosai lenni, vagy pedig egy tespedő, fejlődésre képtelen, hanyatlásnak induló városban akarjátok továbbra is egy idegen nemzetiség jármát nyögni?”204 Az újság az ellene indult hangulatkeltés (miszerint az ő céljuk a szentendrei szerbek tönkretétele) nyomán azonban jónak látta leszögezni: „Mi szerb ajkú görögkeleti polgártársaink vallása, nyelve s jogai ellen nem küzdünk, nem harcolunk. [...] De igenis támadtuk s támadni fogjuk továbbra is a szerb párt név alatt működő cimboraságot, mely haladásunknak, fejlődésünknek kerékkötője, mely klikk emberei hiába akarják magukra húzni a fajukért, vallásukért szenvedők mártír-arcát, könyörtelenül lerántjuk róluk a leplet.”205 Ez a századokig tartó, „minden erkölcsi alap nélküli uralom” úgymond bennhagyta Szentendrét „a béke, a tétlenség posványában”. Az ellenzék is békét akar - jelentették ki - de nem olyant, mely csak két-háromszáz ember számára hoz áldást.206 Azt is visszautasította, hogy személyi ellentétben állna Maximovits István polgármesterrel, ám elvárta tőle annak belátását, hogy a város ügyeinek intézése nem egy embert, nemzetiséget, érdekszövetséget illetett.207 Egyébként a szerkesztőség szerint e szövetség már meg is roppant: „Községi választások előtt állunk. A szerb cimboraság tagjai ezektől nagyon félnek. Érzik, hogy kétszáz éves uralmuk leáldozóban van, a szentendrei lakosság nagyobb része már öntudatra ébredt.”208 A névjegyzéket úgymond már nem tudták meghamisítani, a mintegy 1250 választópolgár között már csak 160-170 szerb szerepelt. „A szerbek sem remélik, hogy nyolcszor annyi nem szerb választót lehet majd pörkölttel, gulással megvásárolni.”209 Odcäület S*ent Endpérfll 81. kép Pálfy János magyar nyelvű képeslapja a Fő térről szerb üdvözlettel, 1914 körül (FEMÚZ, F15068) Ezért a Szentendre és vidéke lap szerint az épülő katolikus fiúiskola ügyében indítottak rágalomhadjáratot, mondván, hogy a hívekre pótadót vetettek ki, a kivitelezésből pedig kizárják a helyieket.210 201 (n.n.): Botrányos törvényszegés. Szentendre és vidéke, 1911. november 5., 3. A névjegyzék manipulálására lásd még: (n.n.): Ha minden kötél szakad. Szentendre és vidéke, 1911. november 12., 1. A szerkesztőség örömmel nyugtázta, hogy a meghatalmazásokkal való visszaélések miatt a közigazgatási bíróság utólag megsemmisítette az 1909-es választás eredményét, mert végre világossá vált, hogy „Szentendrén nincs minden a szerbség javára megengedve”, (n.n.): Megsemmisítették az 1909. évi községi választást. Szentendre és vidéke, 1912. január 14., 2. 202 (n.n.): Ha minden kötél szakad. Szentendre és vidéke, 1911. november 12.1-2. 203 (n.n.): Mit akar az ellenzék? Szentendre és vidéke, 1911. november 19., 1—2. Hasonlóképpen „a magyar állameszme feltétlen elismerését és kidomborítását”, illetve „a magyarság vezető szerepének biztosítását” hirdette meg: (n.n.): A községi választások előtt. Szentendre és vidéke, 1912. december 1., 1. 204 (n.n.): Mit akar az ellenzék? Szentendre és vidéke, 1911. november 19., 1. 205 (n.n.): Lapunk évfordulóján! Szentendre és vidéke, 1911. november 26., 1. Ugyancsak a felekezeti, nemzetiségi gyűlölködés vádját utasítja vissza: (n.n.): A községi választások előtt. Szentendre és vidéke, 1912. december 1., 1. 206 (n.n.): Lehetne-e béke? Szentendre és vidéke, 1912. január 28., 1. 207 (n.n.): Maximovics István. Szentendre és vidéke, 1912. március 3., 1. 208 (n.n.): A szentendrei iparosok és a rom. kath. iskola építése. Szentendre és vidéke, 1912. július 14., 1. A cikk és annak folytatása éppen a szerb vezetést vádolta azzal, hogy idegenekkel dolgoztat, (n.n.): A szentendrei iparosok és a templomi présház. Szentendre és vidéke, 1912. július 21., 1. 209 Szentendre és vidéke, 1912. július 14., 1.; Szentendre és vidéke, 1912. július 21., 1. 210 Szentendre és vidéke, 1912. július 14., 1.; Szentendre és vidéke, 1912. július 21., 1. 128
