Erdősi Péter - Majorossy Judit: Kép, önkép, múltkép. Fejezetek Szentendre történetéből. Tanulmánykötet - A Ferenczy Múzeum kiadványai, A. sorozat: Monográfiák 4. (Szentendre, 2014)
II. rész - Ábrahám Barna: Nyelvek, hitek, ítéletek: Szentendre etnikai képe a 19-20 század fordulóján
Szentendre etnikai képe a 19-20. század fordulóján pedig már a híveket biztatta arra, hogy a mise ezen részeire kérvényezzék a főhatóságnál a kizárólagos magyar nyelvhasználatot.125 A hitközség közgyűlése azonban az öregekre való tekintettel ezt ekkor még elvetette, ám 1917-ben már elfogadta, s a kérvény alapján a hercegprímás engedélyezte a kizárólag magyar nyelvhasználatot - kikötve, hogy ha a békesség úgy kívánja, rövid német homília is hangozzék el.126 127 A hívek egy csoportja, főleg az idősebbek viszont erre a következő évben ellenkérvényt nyújtottak be: „Kérjük, hogy az elmaradót isten tisztelet Három Nyelvét, óhajdjuk haladéktalanül Életben léptetését, azonban hogyha fő tisztelendő Urnák, fárasztó és nehezére esik a német Predikaczio, ászt némileg elnézük és elmarathat, hanem az éneket okvetlenül megtartani akarjuk [...].”ш 1923-ban azonban a káplán már úgy látta, hogy végleg megszűnt az ellenállás, és az egyházközségi jegyző, Szomszély Antal már a következőket jegyezte le: „Négynyelvű kathfolikus] népünk nemzeti érzésére jellemző, hogy eddig a templomunkban négy nyelven folyt az istentisztelet, most pedig — minden nagyobb megrázkódtatás nélkül keresztül lehetett vinni azt, hogy már csak egy, azaz magyar nyelven történik.”128 A dalmátok azonban panasszal fordultak a hercegprímáshoz, s legalább részlegesen vissza is állt a többnyelvűség. Az 1940-es évekig évente egyszer volt német, kétszer pedig dalmát ének, illetve karácsonykor német és „tót” nyelvű prédikáció.129 A szentendrei katolikus iskola a kezdetektől, azaz 1723-tól négy nyelven működött, s még a római katolikus iskolában is az írás-olvasás szerves része volt az 1880-as években a magyar mellett a német és a dalmát beszédgyakorlat.130 A 18. században még meghatározó, a 19. század végére azonban már kisebbségivé lett görögkeleti egyház ügyei ugyancsak általános érdeklődésre tarthattak számot, hiszen rendszeresen és általában tisztelettudó hangnemben jelentek meg a korabeli helyi - magyar szerkesztésű - sajtóban. Ebből értesülhetünk például Bogdánovics Lucián püspök tervezett baranyai látogatásáról, részletes programjáról, kiemelve azt a tényt, hogy ezzel a püspöki szemlével fél évszázados régi óhaj teljesült.131 Korábban már említettük az izbégi templom újraszenteléséről közölt beszámolót, vagy éppen egy hosszabb írást, amely felidézte a régi búcsúk hangulatát. A Preobrazenska-templombeli, az Ur Színeváltozásának napján rendezett országos szerb búcsú még a századelőn is jelen lehetett, hiszen egy elismerő hangú tudósítás szerint az ünnep „hétmegyére szóló mulatsággal végződött”.132 Ugyancsak meleg szavakkal tudósított a helyi lap a görögkeleti iskola évzáró vizsgájáról, hangsúlyozva, hogy a tanulók a fényes vendégseregtől nem zavartatva magukat, szépen, elfogódottság nélkül feleltek.133 Nemzeti és felekezeti szempontokon felülemelkedve 1892-ben megalakult a szentendrei Kaszinó.134 Létrejöttében fontos szerepet játszott az igazgatói posztot elfoglaló Stevan Popovic kapitány, míg a társaság első elnökévé Schmidt István ügyvédet választották. Sok szerb lépett be a Kaszinóba, még Stevan Camprag esperes is naponta látogatta: „A hivatal után, 17 óra 30-kor a püspök úrral és Dionisij Popovic diakónussal rendszerint átmentem az Olvasókörbe, melyet számos szerb látogatott, mert jártak szerb lapok: a Branik, a Zastava és a Srbobran. A lapok átfutása után asztalhoz ültünk és 78. kép Szirmai Antal rajza a magyarországi szerbek esküvőjéről az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képekben című kiadványból, 1885-1902 (FEMÚZ, másolatban) 12s SZRKPL,Jegyzőkönyv, 1913. december 31. 126 SZRKPL, 275-1921; SZRKPL, 206-1917. 127 SZRKPL, 220-1918. Idézi: Katonáné Szentendrey 1996: 83. 128 SZRKPL, Jelentés a Főegyházsmegyének, 1923. szeptember 3. Idézi: Katonáné Szentendrey 1996: 84. 129 Katonáné Szentendrey 1996: 84. 130 Az iskola történetére: Katonáné Szentendrey 1996:100-111, vonatkozó 101. 131 (n.n.): Püspöki szemle Baranyában. Szent-Endre és vidéke, 1899. május 27., 4. 132 (n.n.): Preobrazsenszka búcsú Szentendrén. Szentendre és vidéke hírlapja, 1904. szeptember 4., 2. 133 (n.n.): Évzáró vizsga. Szent-Endre és vidéke, 1899. július 2-, 3. 134 Schleininger 1995: 353-354. 119
