Erdősi Péter - Majorossy Judit: Kép, önkép, múltkép. Fejezetek Szentendre történetéből. Tanulmánykötet - A Ferenczy Múzeum kiadványai, A. sorozat: Monográfiák 4. (Szentendre, 2014)
II. rész - Ábrahám Barna: Nyelvek, hitek, ítéletek: Szentendre etnikai képe a 19-20 század fordulóján
Abrahám Barna: Nyelvek, hitek, ítéletek 70. kép Gyönggyel hímzett és keretezett Mária a gyermekkel szentkép (Maria Hilf), 19. század (FEMÚZ, N86.8.1) elvándorlás, emellett a céhek mint hagyományos megtartó keretek megszűnése, melyeket nem pótoltak új intézmények.92 Ez persze nem mond el sokat a szentendrei németek közösségszervezéséről, társaséletéről, sőt még a mindennapi nyelvhasználatáról sem. Valójában kiemelkedő szerepet játszottak a város 19. századi polgári légkörének, a helyi egyesületi életnek vagy csak az időtöltés tereinek kialakításában. Céhes ünnepeik, főleg a molnároké, az ezekhez kötődő szokások, mint például Nepomuki Szent János szobrának leúsztatása, vagy a mészáros céhmesterek avatása, fontos eseményeknek számítottak a város egész lakossága számára.93 Német szerveződésként alakult meg a Szentendrei Föld- és Szőlőművelők Egyesülete (a köznyelvben csak Zunft), ennek dalárdája biztosította például a német éneklést, elsősorban a temetéseken.94 A Kada Mihály plébános által alapított Római Katolikus Legényegyletnek ugyancsak sok és meghatározó német nemzetiségű tagja volt, köztük például Franz Steger (1824—1911) — ismertebb nevén Stéger Xavér Ferenc — Európa-hírű operaénekes,95 a zászlóanya tisztségét pedig az Anna-völgyben letelepedett Hauszmann Alajos (1847-1926) építész lánya, Gizella vállalta magára.96 A templomi német nyelvhasználathoz, mint azt majd a későbbiekben látni fogjuk, állhatatosan ragaszkodtak, a dalmátokhoz hasonló panaszaikkal évtizedekkel kitolták a kizárólag magyar nyelv bevezetését Szentendrén.97 71. kép Német nyelvű sírkő a szentendrei temetőből, 19. század (Magántulajdon;fotó: Szigetiné Tóth Judit, 2014) 92 Katonáné Szentendrey 2013b: 252. 93 Katonáné Szentendrey 2013b: 251. 94 A Német Szőlőművesek Temetési és Segélyezési Egyletét Brandtner János alapította 1891-ben és kórusuk egészen 1941-ig működött. Katonáné Szentendrey 1996: 92. 95 Szabó S. 1975. 96 Az egylet 1899-ben alakult és majd 1948-ban szűnt meg. SZRKPL, Hist. Dom., 32; SZRKPL, 50/1899. Katonáné Szentendrey 1996: 96-97. 97 Katonáné Szentendrey 2013b: 250—251; Katonáné Szentendrey 1996: 83. 114
