Rácz Tibor Ákos: A múltnak kútja. Fiatal középkoros regészek V. konferenciájának tanulmánykötete - A Ferenczy Múzeum kiadványai, A. sorozat: Monográfiák 3. (Szentendre, 2014)
IV. Várak, villák - Hegyi Dóra: Tátika és Rezi várának reneszánsz kőfaragványai
Hegyi Dóra: Tátika és Rezi várának reneszánsz kőfaragványai a kőkeretek fészkeinek maradványa még ma is látható.10 A keleti helyiség északi falán két konzolra támaszkodó boltindítás nyoma látható, amely alapján az első emeleti helyiségek szintén boltozottak voltak.11 A palota keleti fala és a kaputorony között a 2006. évi ásatás során került feltárásra egy trapéz alakú helyiség, amely az északi várfalhoz csatlakozik.12 A palotától nyugatra, az északi fal külső oldalához csatlakozik egy épület, amelyet utólag építettek hozzá a várfalhoz. Keleti falának alsó részén egy lőrés található. Megközelítése a palotaszárny nyugati végfala mellett kialakított lépcsőn volt lehetséges, amelynek megépítéséhez a kerítőfal alsó részét áttörték.13 A lépcsőház sziklába vájt falán a téglából készült dongaboltozatából mára már csak a vállindítás látható a keleti oldalon. A lépcsőlejárat bejárati ajtajának keleti szárkőfészke is megmaradt.14 A toldaléképület nyugati oldalát egy ajtónyílás töri át, amelynek déli, élszedett szárköve eredeti helyzetben található ma is. A toldaléképülettől nyugatra az északi várfalszakasz tovább folytatódik, majd déli irányban megtörik és szinte teljesen egyenes vonalként zárja le a vár nyugati oldalát. A palotaépület nyugati helyiségével szemben helyezkedik el a déli várfalhoz másodlagosan hozzáépített, konyhaként vagy gazdasági épületként azonosított épület maradványa. Északi, udvarra néző falában egy ajtó- és ablaknyílás maradványa található.15 A várfal teljes vonala, a palotaszárnytól keletre lévő helyiség, az északi külső toldaléképítmény, az odavezető lépcsőlejárat, valamint a déli várfalhoz épült gazdasági épület a régészeti kutatás során vált ismertté. Rezi (3. kép) Rezi várának romjai szintén a Keszthelyi-hegységben, a Szántói-medence déli peremén a tátikai vártól északra, a névadó településtől távol, attól északkeletre, a három oldalról nagyon meredek Meleg-hegy 427 m magas előreugró dolomit sziklafokán helyezkednek el.16 A hegy egyedül a déli oldalról közelíthető meg, ahol egy - valószínűleg nagyrészt mesterséges — árok határolja el a hegyfok többi részétől.17 A vártól délre elterülő, ritkás erdővel benőtt fennsíkon külső sáncok nyomai maradtak meg.18 Az elnyúlt négyszög alakú, trapéz formára emlékeztető várba ma a két kaputorony maradványa között vezet be az út. A délnyugati, 10x6,5 m alapterületű torony délnyugati sarkában található egy feltárt és helyreállított kandalló-alapozás. A kaputorony homlokfalát egy 2,5x2,5 m-es saroktámpillér támasztja meg.19 A 10x8 m-es délkeleti kaputorony bejárata északra, az udvarba nyílik. Ma mindkét torony maradványa helyreállítva, védőtetővel ellátva látható (4. kép). A vár északi végén található a körülbelül 10x10 m alapterületű lakótorony, amelynek bejárata délre, az udvar felé nyílik, kissé nyugati irányban eltolva. A torony földszinti helyiségének közepén látható annak az ötszögű pillérnek az alapja, amelyre a zárófalak közepéről induló boltívek támaszkodtak, egykor négy boltszakaszra osztva a földszinti helyiség mennyezetét. A legtöbb információt a torony keleti fala hordozza. Belső oldalán a földszint boltozatának lenyomata, külső falán pedig egy többszintes árnyékszék roncsolt aknája azonosítható.20 A lakótorony második szintjére a keleti fal emeleti ajtó- és ablaknyílásának fészke utal. A nyugati és különösen az északi, déli fala alacsony, szinte teljesen lepusztult. A déli kaputornyok és az északi lakótorony egy szabálytalan várudvart fognak közre, amelyet több méter magas keleti és nyugati fal határol. Utóbbi koronáján gerendafészkek figyelhetők meg, amelyek alatt lépcső indul közvetlenül a fal mellett.21 10 Bozóki-Nagy 2005: 3. 11 Bozóki-Nagy 2005: 5. 12 Vándor 2006:1.1. 13 Bozóki-Nagy 2006: 3. 14 Bozóki-Nagy 2006: 5. 15 Nagy 2005: 98. 16 Vándor 2007: 4. A vár előtti területet földsánc veszi körül, amely valószínűleg nem a középkori várhoz tartozott. Darnay Kálmán gyűjteményében számos őskori kőbalta, bronzkés, szárnyas bronzvéső, köpűs balta szerepel Rezi vár megnevezéssel. így feltételezhető, hogy a hegytetőn lehetett egy késő bronzkor-kora vaskori erődített telep. 17 Vándor 2007: 4. 18 Koppány 1993: 175. 19 Vándor 2007: 6. 20 Koppány 1993:175. 21 Bakay et al. 1966: 131. 292
