Rácz Tibor Ákos: A múltnak kútja. Fiatal középkoros regészek V. konferenciájának tanulmánykötete - A Ferenczy Múzeum kiadványai, A. sorozat: Monográfiák 3. (Szentendre, 2014)
I. Középkori anyagi kultúra - Varga Máté: Középkori napóra a kaposszentjakabi bencés apátságból
Varga Máté: Középkori napóra a kaposszentjakabi bencés apátságból 1. kép: Úgynevezett kolostori napóra (Forrás: http://www.swetzel.ch/sonnenuhren/kansu/kansu.html, utolsó letöltés: 2014. január 12.) 2. kép: A kaposszentjakabi napóra rekonstrukciója (Terv: Varga Máté; rajz: Nyári Zsolt) Hogyha a délutáni 6 órát jelző vonal vízszintes volt, akkor a 12 órát jelző vonal ettől kis mértékben jobbra tért el 3,5 fokkal. Ebben az esetben a délelőtti órákat jelző vonalak továbbra is 14,4 fokosak voltak, de emiatt a napóra kissé aszimmetrikussá vált. Ez utóbbi lehetőséget erősítheti az a tény, hogy a kolostor déli fala nem pontosan dél felé néz, hanem 3,3 fokkal elhajlik (tehát csak majdnem keletek).55 56 A napóra tervezője ezt tudhatta, és figyelembe vehette a készítésnél. Tehát a napóra egy nagyjából 12 egyenlő részre osztott időmérő volt, amelyen az úgynevezett kolostori vagy temporális időmérést lehetett alkalmazni (ezt szokás még antik időmérésnek is nevezni). Az imák időnevei az alábbiak voltak: prima (napkeltekor mondott első ima), tertia (a nappal harmadik órája, 9 óra körül), sexta (défi ima, a nappal hatodik órája, déli 12 óra körül), попа (a nappal kilencedik órája, 15 óra körül), vespera (napnyugtakor mondott ima) (1. kép).Sb Az óra átmenetet képezett a korai középkori egyenlő közű (4-8 szektor) és a késő középkori, kora újkori változó szögű, többnyire 12 szektorra felosztott napórák között. Míg a változó szögű napórák a valósan eltelt egy órát mutatták, addig az egyenközű napóráknál az egy 1 óra (egység) 40-80 perc is lehetett.57 Ezek alapján az órának egy elméleti rekonstrukciója mindenképp lehetséges (2. kép). Az arab számjegyes írás a 15. században terjedt el egyre jobban hazánkban, míg korábban a római számozás volt a megszokott. A 15. században gyakran keverve használják a két írásmódot, és a 15. század 2. felétől, illetve a 16. század elejétől egyre inkább teret nyer az arab számjegyes írás.58 így a napórákon többféle számozás is előfordulhat. Többen úgy tartják, hogy az első fennmaradt arab évszámokat is tartalmazó felirat Magyarvalkón (ma Valeni, Románia) a templom szentélyében található, amin keverve vannak az arab és római számok. Az arab számokkal írt 1 és 4 után római számokkal V és II olvasható egymástól mindegyik elválasztva, tehát 1452.59 Azonban ismerünk ennél korábbról is már olyan feliratot, amelyben használnak arab számot. Egy a Somogy megyei Segesdről származó sírkövén M*CCC*XL római számok után egy arab 6-os látható, tehát a feliratot 1346-ban állították.60 Mivel a töredékből nem tudjuk, hogy pontosan melyik írásmódot alkalmazták, ezért mi a 16. században állandósult arab-számjegy formát használjuk.61 Bár a napórán nem szerepel évszám, hogy mikor állították, ennek ellenére be tudjuk határolni, hogy mikor készülhetett. A Somogy megyén kívüli területek 1543-ban kerültek török uralom alá, azonban Kaposvárt - vele együtt a megerődített kaposszentjakabi kolostort is - és közvetlen környezetét 1555-ben foglalta el a török, amikor valószínűleg végleg felhagyták a kolostort is. Tehát a napóra ennél az időpontnál későbbi nem lehet. A lelet készítésének idejére a napóra kialakításából és a számlapon lévő számokból, valamint az előkerülés körülményeiből is következtethetünk. Ezen adatok alapján a napóra készítését a 15. század 2. felére, vagy a 16. század elejére tesszük. 55 Keszthelyi-Sragner 2012: 29 (598. tétel). 56 Molnár 2012: 79. 57 Molnár 2012: 79. 58 T. Tóth 1997: 39. 59 Bitay-Márton—Talpas 2009: 20—21,28 (19. ábra). 60 Várady 2000: 60-61. MNM, Ltsz. 1878.95.4. 61 Elméletileg az is elképzelhető, hogy vegyes számozást használtak, de mi a rekonstrukcióban az arab-számjegyes formát használtuk. 94
