Rácz Tibor Ákos: A múltnak kútja. Fiatal középkoros regészek V. konferenciájának tanulmánykötete - A Ferenczy Múzeum kiadványai, A. sorozat: Monográfiák 3. (Szentendre, 2014)
I. Középkori anyagi kultúra - Varga Máté: Középkori napóra a kaposszentjakabi bencés apátságból
Varga Máté: Középkori napóra a kaposszentjakabi bencés apátságból • Balf, Wischinszky köz, gyógyfürdő (összesen 4 darab): négy napórát festett a település gyógyfürdő-épületeire Sopron város megrendelésére Fragner (vagy Frager) Tamás, azonban az épületeket a 18. század közepén lebontották, és újat építettek helyette, így az órák is eltűntek.29 • Sopron, Fő tér 7., Lackner- vagy Tábornok-ház: 1677-ben festették az épület déli homlokzatára a napórát, de az 1716-os átépítéskor ez eltűnt. A későbbi műemléki restaurálás során sem került elő.30 Számos napóra található az egykori Magyar Királyság területén is, amelyek ma már más országokhoz tartoznak. így a mai Ausztria területén kilenc fali és egy kocka alakú napóra, amelyek közül a Fraknó és Léka várában lévők kora újkoriak.31 A mai Szlovákia területén 103 darab, többnyire fali napóra található, amelyek közül számos középkori és kora újkori.32 Az egykori Jugoszlávia területén hét darab fali napóra lelhető fel.33 Ukrajna területén mindössze két fali napóra ismert, egy Beregszászról és egy Ungvárról.34 Románia területén 43 darab napórát gyűjtött össze Xántus János, amelyek többsége szintén fali napóra, közülük több középkori és kora újkori.35 Pár évvel ezelőtt újból lendületet vett az erdélyi napórák felkutatása, amelyek összegyűjtése szintén Keszthelyi Sándorhoz - és számos adatközlőhöz - köthető.36 Fali napórákra teljesen hasonló párhuzamot nehéz találni Magyarországon, ahogy Buka Adrienne is írja,37 ugyanis a fali napórák többsége templomokon-kolostorokon lehetett elhelyezve, azonban mára nagyon sok középkori templom pusztult el, sokuknak alig őrződött nyoma. Ami átvészelte az évszázadokat és esetleg megmaradt a vésett, festett napóra, azoknál a felújításnál, átépítésnél gyakran már nem fordítottak elég figyelmet ezen „elavult” időmérő szerkezetekre.38 A hordozható napórákról A napórák hordozhatóságát a mágneses iránytűk elterjedése tette lehetővé, Európában a 12-13. században, míg Magyarországon a 15. század közepén jelentek meg. A 14-15. században egyre inkább ismertté váltak a mechanikus órák, azonban a megbízható hordozható napórák végig megtalálhatóak voltak ezek mellett. Utóbbiak készítésének legnagyobb központja Nürnbergben volt. A hordozható napóráknak négy típusa ismert: 1.) henger alakú, 2.) gyűrű alakú, 3.) doboz-, és 4.) asztali napórák. Ezek közül Magyarországon eddig a gyűrű alakúakkal foglalkoztak bővebben.39 Eri István három, a Magyar Nemzeti Múzeumban lévő darabot ismertetett, amelyek közül kettőnek nem ismert a származási helye, egyet pedig a nagyvázsonyi vár ásatásán találtak. További egy darabot említ még, ami pedig a budai vár 1950-es évekbeli ásatásán került elő.40 Ezen órák működése egyszerű volt, amelyekkel 15-20 perces hibahatárral lehetett az időt megállapítani. A középkorban ismertek voltak olyan változatai is, amelyek még tényleg pecsétgyűrű formájúak voltak. Az Éri által ismertetett órák közül az ismereden lelőhelyűek egyike 1717-ben, a másik a 18. század közepén, míg a nagyvázsonyi darab a 17. század második felében készülhetett (16-18. századi feltöltési rétegből származik).41 Doboznapóráknál (más néven: zsebnapórák) gyakoriak voltak az elefántcsontból készültek, amelyek Németországban (Nürnberg, Augsburg) - gyakorlatilag itt indul meg ezen órák gyártása, és innen terjed el -, Franciaországban, Itáliában és Flamand földön is készültek, és igen népszerűek voltak a 16-18. században. Az elefántcsonton kívül szívesen használták még a szarvasmarha, szarvas és vaddisznó csontját is. A csont tartósabb volt, mint a fa, és nem vetemedett meg, valamint könnyebb volt rá finom díszítéseket bekarcolni.42 29 Keszthelyi 1998: 52. 30 Keszthelyi 1998: 50-51. 31 Keszthelyi 1983: 41-42, továbbá: Schwarzinger 1991. 32 Keszthelyi 1983: 43-57, továbbá: Adamuv 1980. 33 Keszthelyi 1983: 58. 34 Keszthelyi 1983: 65. 35 Keszthelyi 1983: 59-64; Xántus 1980. 36 http://napora.mcse.hu/cikkek/erdely_naporai.html (utolsó letöltés: 2013. december 16.). 37 Buka 1995:101. 38 Keszthelyi Sándor is megjegyzi, hogy számos napóra az utóbbi évtizedekben pusztult el, sokszor az adatgyűjtők szeme láttára (Keszthelyi 1983:4). 39 Éri 1957. 40 Ezt nem dolgozhatta fel Éri István, mert akkor még közöletlen volt a lelet (BTM, Ltsz. 52.725). Lásd még: Szende-Szabó 1996: 167. 41 Éri 1957: 213-216. 42 A hordozható napórákra továbbá: Bartha 1995. Az Iparművészeti Múzeum gyűjteményében számos hordozható napóra található, melyek közül több a kora újkorban készült, sokszor már nagyipari termelésben. 92
