Rácz Tibor Ákos: A múltnak kútja. Fiatal középkoros regészek V. konferenciájának tanulmánykötete - A Ferenczy Múzeum kiadványai, A. sorozat: Monográfiák 3. (Szentendre, 2014)
I. Középkori anyagi kultúra - Varga Máté: Középkori napóra a kaposszentjakabi bencés apátságból
Varga Máté: Középkori napóra a kaposszentjakabi bencés apátságból A napórákról általában A napóra a Nap látszólagos mozgása alapján, egy tetszőlegesen kiválasztott tárgy árnyékának segítségével mutatja az idő múlását. A Nap látszólag egy óra alatt 15 fokot mozdul el, és ezt a mozgást számszerűsíteni lehet egy napórával. Napórákat már az ókortól kezdve készítettek, és később a rómaiaknál kifejezetten fejlett napóra-használat volt, sokféle típusát, változatát ismerték ezen óráknak, felhasználásuk folyamatos volt az ókortól kezdve a középkorig. Eme napórák akár percnyi pontossággal is képesek voltak mutatni az időt.7 A rögzített napórákról A rögzített napórákat a számlap helyzete alapján szokták csoportosítani:8 1.) horizontális (vízszintes), 2.) vertikális (függőleges vagy fali), 3.) ekvatoriális (földi egyenlítővel párhuzamos és az égi egyenlítőre mutató számlapsíkúak), 4.) gömb napórák és 5.) homorú félgömb (szkáphosz) napórák. Ezek közül az 1. típust a legkönnyebb megszerkeszteni és elkészíteni, de a legnagyobb a rongálódás veszélye is. A 3. típust könnyű megszerkeszteni, de nehezebb elkészíteni, és ugyanolyan veszélyeknek van kitéve. A 2. típust a legnehezebb megszerkeszteni, mert ezek az épületek déli oldalán helyezkednek el, amelyek déli homlokzata általában kissé eltér a déli iránytól, így kissé aszimmetrikusak lesznek. A magasság miatt ezek készítése is nehezebb, azonban nagyobb számban is maradnak meg. A helyesen szerkesztett napórák árnyékvetője mindig párhuzamos a Föld forgástengelyével, és az égi pólusra mutat. A napórák skálája csak a valódi helyi napórai időt mutathatta 1848-ig, amikor is egységes (pesti) időszámítást vezettek be.9 Az órabeosztás az ekvatoriális óráknál egyenlő, míg a vertikális és horizontális napóráknál a déli órák körül sűrűbb, reggel és este ritkább a beosztás. Sokszor megfigyelhető, hogy pontatlan a beosztás, ez utalhat a készítő járatlanságára és a napóra korára is. Az árnyékvető általában merőleges a számlapra, de előfordulhat ferde helyzetben is. A poláris árnyékvető - más néven polosz - egy észak-déli irányú pálca, vagy háromszög alakú lemez, amelynek felső éle mutat az égi pólus felé.10 A napórákat gyakran látták el valamilyen felirattal, aminek nyelve leggyakrabban a latin volt. Ezek a feliratok az idő, az élet múlásával, múlandóságával voltak kapcsolatosak.11 A 15. századtól egyre nagyobb szerepet kaptak a pontosan szerkesztett fali napórák.12 Magyarországon az első napórára a 13. század végéről van adatunk, amikor is a soproni Szent Mihály-templomra készítenek napórát. Az első magyarországi toronyóra 1386-1390 között készült Besztercebányán, míg a legkorábbi írásos adat napóráról Magyarországon az 1420-as év körüli időkből származik, Bártfa város számadáskönyvében találunk erre egy bejegyzést. Az első magyar óraábrázolás - ami egy gépi toronyóra - az 1480-1490 között készült, Mátyás Graduale-Ъап található.13 A középkori fali napórák valójában visszalépést jelentettek az ókori napórákhoz képest, hiszen azok sokkal fejlettebbek, jobban kidolgozottabbak voltak. Az ókorban és a középkorban a nappalokat és éjszakákat 12-12 egyenlő részre osztották fel, ennek ellenére a legkorábbi középkori napórák 4 vagy 8 részre oszlottak, amik a templomi szertartásokhoz igazodtak.14 Ezen napórák felosztása egyenközű volt, azonban az általuk jelzett időtartamok így nem voltak egyenlők. Az egyenlő időtartamú órák jelzéséhez változó szögű beosztás szükséges, amire az első adat Európából 1342-ből maradt fenn.15 Az órák sokszor az épületek részei voltak, így sok esetben egy-egy műemlékhez tartoznak manapság is. A napóra egyben csillagászati eszköz is, melynek elkészítése csillagászati ismereteket is megkövetel.16 A középkorban ez volt a legelterjedtebb csillagászati műszer, amelyet az emberek megbízhatóbbnak tartottak, mint a mechanikus órákat.17 Talán ennek köszönhető, hogy a mai magyarországi rögzített napórák felkutatása és adatbázisba gyűjtése is csillagá-7 A napórákról a legújabb összefoglalást Molnár János készítette, bár ebben a munkában inkább a napórák szerkesztési módjáról esik több szó, és a szerző is kiemeli, hogy egy napóra szerkesztéséhez alapvető matematikai és csillagászati ismeretek szükségesek (Molnár 2012: 9—10). 8 A napóráknak ezen kívül számtalan csoportosítása létezik: Molnár 2012:113-116. 9 http://napora.mcse.hu/fooldal/ (utolsó letöltés: 2013. december 10.). 10 Keszthelyi 1983: 7. 11 Keszthelyi Sándor számos feliratot felsorol, amelyeket magyar fordításban közöl (Keszthelyi 1983: 66-67). Molnár János rengeteg feliratot idéz magyarul, németül, franciául, latinul, angolul, szlovákul, lengyelül, olaszul (Molnár 2012: 353—372). 12 Buka 1995:103. 13 Molnár 2012: 411-418. 14 Buka 1995:101-102. 15 Ez egy erfurti diák feljegyzése, amelyben egy változó osztásközű napóra szerkesztését jegyzi le. Buka 1995: 103. 16 Keszthelyi 1998: 3. 17 Ezért sokszor még a 16-17. században is párhuzamosan használják a napórákat és a mechanikus órákat egy-egy épületen. 90
