Rácz Tibor Ákos: A múltnak kútja. Fiatal középkoros regészek V. konferenciájának tanulmánykötete - A Ferenczy Múzeum kiadványai, A. sorozat: Monográfiák 3. (Szentendre, 2014)
I. Középkori anyagi kultúra - Megyeri Edit: Üvegek a Visegrádi Rév utca 5. szám alatt feltárt üvegműhelyből és Pomáz-Nagykovácsi lelőhelyről
Összegzés A két európai viszonylatban is jelentős iparrégészeti lelőhely válogatott leletanyagának közlése mellett, tanulmányom célja a tárgyak meghatározása, lehető legpontosabb keltezése, valamint elterjedésük vizsgálata volt. Összességében megállapítható, hogy a két műhely anyaga nagyon hasonló, a leggyakrabban előforduló tárgytípusok az ablakszemek, kónikus palackok, cseppes poharak, de ez utóbbiak kiképzése már teljesen eltérő. További különbségek, hogy tálak és korsók, illetve apró tégelyek csak Visegrádon, míg optikai díszítésű poharak, és az egyelőre félkész terméknek meghatározott gömb alakú tárgyak csak Pomázon kerültek elő. A tárgyak keltezésében elsősorban a H. Gyürky Katalin által 1980-as években kidolgozott rendszerre lehet támaszkodni, mely azonban még biztosabban datált tárgyakkal való kiegészítésre szorul, hiszen a 15. század első és második felének, illetve a 16. század tárgyainak elkülönítése sok esetben bizonytalan. Összességében azonban megállapítható, hogy a visegrádi és a pomázi műhely tárgyai a 15. század végén - egyes részletek, a cseppes poharak talpkiképzése, a palackokon megjelenő optikai bordák alapján —, talán már inkább a 16. század első felében készülhettek. Az egyes tárgytípusok elterjedési határának vizsgálata már nehezebb feladat, hiszen a medium regni területén kívül kevés üvegleletet ismerünk. A legegyszerűbb, leggyakoribb tárgyaknak, a lámpáknak, kónikus palackoknak, bordás serlegnek megtalálhatóak a párhuzamaik a közelben fekvő lehetséges felvevő piacokon, sőt szinte az ország teljes területén. A különlegesebb, ritkább darabok, mint a visegrádi „tégelyek”, korsók, illetve a pomázi műhely „félkész termékei” azonban egyelőre párhuzam nélküliek. Az üvegtárgyak keltezése, elterjedésük és eredetük vizsgálata szempontjából nem csak a visegrádi és a pomázi műhely közti különbségek lehetnek fontosak, hanem azok a környék felvevő piacain előforduló tárgyak is, melyek a két műhely anyagából hiányoznak. A színes táblaüvegek például minden bizonnyal gyakoriak lehetettek, különösen egyházi épületek üvegezésénél, ennek ellenére kevés ismert a környékről, és a két műhely anyagában sem fordulnak elő. Szintén hiányzik a műhelyek formaspektrumából a H. Gyürky Katalin által 10. típusnak meghatározott palack, illetve a cseppes poharak nagyméretű német változata, melyek a környék felvevő piacain tömegesen jelennek meg 1500 körül. Fontos és összetett probléma az üvegek romlása, mely elsősorban összetételüktől függ, tehát a felvevő piacok anyagában megfigyelhető minőségbeli és formabeli különbségek utalhatnak a készítés helyére, illetve műhelyek esetében különböző nyersanyagok használatára, tört üvegek újrahasznosítására. A tárgyak minőségének és állapotának összevetése kapcsán összességében megállapítható, hogy a visegrádi anyag egységesebb, néhány teljesen romlatlan, illetve elüvegtelenedett töredék mellett az anyag nagy része szürkés, kékes barnára romlott, de jó megtartású. A pomázi műhely anyaga azonban nagyon változatos, előfordulnak romlatlan, színtelen, valamint különböző mértékben barnára romlott és elüvegtelenedett töredékek, melyek közt egyaránt vannak igényesen és ügyetlenül megmunkált darabok. Ezen különbségek kiértékeléséhez a stilisztikai jegyek és az anyagvizsgálatok összevetése, illetve olyan változók, méret, forma és talajviszonyok vizsgálata is szükséges, melyek egyaránt lehetnek magyarázatai az ugyanarról a lelőhelyről származó leletek különböző megtartásának. Az ipartörténeti emlékek sikeres megóvásához és bemutatásához nélkülözhetetlen az egykori gyártásfolyamatok megértése. A Visegrád-Rév utca 5. szám alatt feltárt üvegműhely és Pomáz-Nagykovácsi-puszta ciszterci gazdasági központjának interdiszciplináris kutatása tehát fontos új adatokkal szolgálhat a középkori üveggyártás történetéhez, melynek csak töredéke a késztermékek formavilágának ismerete. Megyeri Edit: Üvegek a Visegrád Rév utca 5. szám alatt feltárt üvegműhelyből és Pomáz-Nagykovácsi lelőhelyről 86
