Rácz Tibor Ákos: A múltnak kútja. Fiatal középkoros regészek V. konferenciájának tanulmánykötete - A Ferenczy Múzeum kiadványai, A. sorozat: Monográfiák 3. (Szentendre, 2014)

I. Középkori anyagi kultúra - Megyeri Edit: Üvegek a Visegrádi Rév utca 5. szám alatt feltárt üvegműhelyből és Pomáz-Nagykovácsi lelőhelyről

Megyeri Edit: Üvegek a Visegrád Rév utca 5. szám alatt feltárt üvegműhelyből és Pomáz-Nagykovácsi lelőhelyről 7. kép: Cseppet pohártöredékek (Visegrád-Rév utca 5. szám, 1. helyiség, kemence mellől, Gy.04.4.513) 6. kép: Korsók (Visegrád—Rév utca 5. szám, 1. helyiség, délkeleti sarok, Gy.04.4.488) Poharak Mindkét műhely anyagában sok a pohártöredék, melyek számát csak a kónikus palackok haladják meg. Kétféle peremkiképzés figyelhető meg: sima vagy az anyag visz­­szahajlításával kialakított. Cseppes poharak (7—8. képek) 8. kép: Cseppes pohártöredékek 1./ anyag visszahajlításával kialakított perem (Pomáz- Nagykovácsi-puszta, 7. szelvény); 2./ csiga formájú és hegyesre kihúzott cseppek (Pomáz—Nagykovácsi-puszta 2/204); ЗУ csipké­zett talp (Pomáz-Nagykovácsi-puszta 22/175) Népszerűségének köszönhetően az edények és a cseppek mérete, kiképzése és elrendezése utalnak a készítés helyé­re, valamint lehetővé teszik a 13. és 14. századi, illetve a késői típusok elkülönítését.53 A visegrádi cseppek lapítottak és hegyesre kihúzottak, jellegzetességük, hogy van rajtuk egy vékony üvegszál is, ami nincs eldolgozva. Pomázon is vannak hegyesre kihúzott cseppek, de a legjellegzetesebbek az apró csigaházformájúak. Ezeknek a cseppformáknak pontos párhuzamait nem találtam. A poharakhoz tartozó csipkés talpakat bevagdosással, csipkedéssel vagy benyomkodással alakítják ki, melyek met­szete lehet kerek vagy levél alakú, ez utóbbi már inkább aló. századra jellemző.54 A cseppes poharak nagyméretű, vastag falú német változata (Krautstrunk), ami 1500 körül tömegesen jelenik meg a környéken, Budán,55 Visegrádon,56 a pomázi Cikó-udvarház területén,57 Solymáron, hiányzik a két műhely anyagából, ami alátámasztja H. Gyürky Katalin feltételezését, miszerint ezek német területekről, esetleg a Felvidékről kerültek a környékre.58 53 H. Gyürky 1986: 56-57. 54 H. Gyürky 1986: 51. 55 H. Gyürky 1986: 56-59. 56 Mester et al. 1997: 22. 57 H. Gyürky 1991: 55/14. kép. 58 H. Gyürky 1991:17. 81

Next

/
Oldalképek
Tartalom