Rácz Tibor Ákos: A múltnak kútja. Fiatal középkoros regészek V. konferenciájának tanulmánykötete - A Ferenczy Múzeum kiadványai, A. sorozat: Monográfiák 3. (Szentendre, 2014)
I. Középkori anyagi kultúra - Kolláth Ágnes: Nyugati eredetű fazekak az oszmán kori Budán
Kolláth Agnes: Nyugati eredetű fazekak az oszmán kori Budán Párhuzamok Néhány kivételtől eltekintve a párhuzamokat csak a publikációk alapján volt alkalmam vizsgálni. Ezért formai jegyeiket, és amennyiben meg tudtam figyelni, anyagukat, felületmódosításaikat tekintve a legközelebb álló daraboktól haladok a kevésbé hasonlók felé. Ezen felül a keltezett példányok időrendjét is szem előtt tartottam. Városon belül maradva a legpontosabb analógiát a királyi palota ásatásainak anyagából ismerjük, egy árnyékszékakna (67. számú gödör) a hódoltság korai szakaszára keltezhető betöltési rétegéből.28 Pápán 16. századi kontextusból kerültek elő két ilyen edény töredékei, melyeknek anyaga hasonló, de kicsivel durvább, kevés, zúzott kavicsot is tartalmaz.29 Ausztriában, a linzi kastély pincéjében egy elfalazott lejárat betöltéséből kerültek elő egy ilyen fazék töredékei, kontextusa alapján a 16. század első felére keltezve.30 A bécsi Alte Universität területén folytatott ásatások során a Kollegiumhof lelőhelyen feltárt egyik, 17. század első felére keltezett leletegyüttesből két, ilyen típusú, csaknem ép, ívben kihajtott peremű edény került elő.31 Bécsújhelyről (Wiener Neustadt, Ausztria), a Neunkirchner Tor lelőhelyről szintén ismert egy példány. Lelőkörülményei nem tettek a kora újkoron belül pontosabb korhatározást lehetővé.32 Leírásuk alapján ezek a tárgyak anyagukban is közel állnak a budaiakhoz. A valamivel távolabbi, formai párhuzamok közül a legkorábbi Magyarországon Vác-Széchenyi utca lelőhelyről ismert. Egy objektumból (5. számú gödör), több, ilyen típusú ép, illetve kiegészíthető fazék került elő 15. század végi keltezéssel.33 Ausztriában, a Bécs melletti Raasdorfból ismert egy hasonló típusú, kisméretű fazék, melyben 1490-es záródású éremkincset rejtettek el.34 Győr-Káptalandombról ugyancsak előkerült egy korai darab, egy 16. század elején betöltött gödörből, melyet azonban fehérre égetett anyagúként említenek.35 Formájukat nézve egy nagyobb és egy kisebb fazék is ide sorolható, melyek a budai Szent György tér délnyugati részén feltárt pincebetöltésből kerültek elő, mely legkésőbb a 17. század második negyedére keltezhető.36 Székesfehérvárról ismerünk hasonló edényeket, melyeknek csak peremformája tér el kissé a Budán megfigyeltektől. Ezek kontextusát a közlő a 17. század utolsó harmadára keltezte, azonban ez a leletek alapján felülvizsgálandó, valószínűleg korábbi.37 Óbudáról a Lajos utca 158. szám alatti lelőhelyen is találtak hasonló fazekat. Ennek pontosabb datálását nem ismerjük.38 Szintén valamelyes rokonságot mutat az 1. árutípussal egy Belgrádból, a vár területéről előkerült, kiöntőcsőrös, külső oldalán kifogatott fazék, 1427-1521 közötti keltezéssel.39 Bajcsán a 16. század második felében ennek a formának egy valamivel karcsúbb arányú változata számított átlagosnak a mázas fazekak között, sokszor ugyancsak kifogatással díszítve, azonban ezek anyaga sötétebb barna és sokkal finomabban iszapolt, mint a budai daraboké.40 Egy, az ívben kihajtott peremű, rovátkolt oldalú darabokhoz igen közel álló példány Nagykanizsáról ismert, a 16. század végére keltezve. Ez anyagát tekintve a bajcsaiakkal azonos.41 Összegzés A galléros peremű fazekak e fajtájának legkarakterisztikusabb formai jegyei a hangsúlyos, háromszög átmetszeni vagy ívben kihajló, galléros perem, a szűkén ívelt fül és a csak kissé hasasodó, lefelé enyhén keskenyedő, széles fenekű test. Jellegzetes még az egyöntetűen fényes, jó minőségű máz, a nyakat az edény testétől elválasztó borda vagy hornyolat(ok) és a kifogatás gyakoribb alkalmazása a rovátkolással szemben. 28 Holl 2005: 81 (Abb. 45./4), 35. 29 Kolláth 2010-2013:156 (2. kép, 1-3). 30 Kaltenberger 2001: 333,367 (Taf. 4/16), 368. 31 Kühtreiber T. 2006:1.247, Kühtreiber T. 2006: II. 105,248 (Taf. 61/A642, A643). 32 Kühtreiber K. 1999: 78,136,139 (Taf. 27/A127). 33 Miklós 1991: 78 (26. kép/4,6, 7). 34 Steininger 1964: 58-59 (Taf. IV, Nr. 114). 35 Szőke et al. 1978-1979:140,379 (Taf. 87/3). 36 Tóth 2003:279 (111. 5-/4—5), 278. 37 Siklósi 1982:17 (81.25), 29 (81.48). 38 Bertalan 2004: 65 (47. kép). 39 Bilde 1994: 88 (CB. 34/12). 40 Kovács Gy. 2001: 203 (Fig. 5/1); Kovács Gy. (szerk.) 2002: 193 (Kát. sz. 253-254). A fazekak személyes megtekintésének lehetőségét Kovács Gyöngyinek ezúton is köszönöm. 41 Kovács Gy. 2003:157,168 (2. kép/8). 55
