Rácz Tibor Ákos: A múltnak kútja. Fiatal középkoros regészek V. konferenciájának tanulmánykötete - A Ferenczy Múzeum kiadványai, A. sorozat: Monográfiák 3. (Szentendre, 2014)
V. Archeometria - Zay Orsolya: Egri, hódoltság korabeli porcelán- és fajansztöredékek vizsgálata régészeti szemmel és SEM-EDS módszerrel
Zay Orsolya: Egri, hódoltság korabeli porcelán- és fajansztöredékek vizsgálata régészeti szemmel és SEM-EDS módszerrel használják, míg Kütahyában közönséges lisztet kevernek a porított mázalapanyagokhoz. Ezután felöntik vízzel, míg nyúlós állagú nem lesz. A mázat vagy belemerítéssel, vagy ráöntéssel vitték föl az edényre.24 A falicsempéknél az öntést használták, de nem tudjuk, hogy a különféle edényformáknál volt-e bevett módszer. A modern kütahyai fazekasoktól viszont tudjuk, hogy ők a felesleges mázat késsel vágják le, majd a hiányzó felületekre ecsettel viszik fel a mázat.25 Az égetés az iszlám világban elterjedt kétosztatú kemencékben folyt. Itt a két kamra egymás fölött található. Az alsót fűtötték, melyet elválasztottak a felső résztől, ahol az edényeket elhelyezték.26 A kemencébe helyezett edényeket tartókkal, „háromlábakkal” választották el egymástól.27 A kemencék mérete változó: Meybodban találták a legnagyobbakat (2 m átmérővel), ehhez képest a kütahyai, az iráni és az Iznikben feltártak kisebb alapterületűek.28 A perzsa fajanszgyártás során Abul Qasim szerint 12 órát fűtik és egy hetet hűtik a kemencét, Meybadban négy, míg Kütahyában öt nap engedélyezett.29 A mai elfogadott hipotézis szerint az izniki kerámiát 850-900°C fokon égették ki, ami a fajanszoknál alacsonynak számít, de ezt a már korábban említett ólom hozzáadása indokolná. Az egri fajansztárgyak anyagvizsgálata Az eredmények ismertetése előtt úgy gondolom, érdemes a kiválasztott vizsgálati módszerről rövid tájékoztatást nyújtani. Az ELTE TTK Kőzettan-Geokémiai Tanszékének munkatársai, dr. Szakmány György, dr. Bendő Zsolt és dr. Józsa Sándor készítették elő és bonyolították le a méréseket. Rajtuk kívül Véninger Péter kerámiarestaurátor segített a vizsgálati eredmények értelmezésében, a restaurátor és fazekas szemszögéből. A vizsgálatok során mikroszondát alkalmaztunk (SEM-EDS),30 amely a mikroszkópos módszertől annyiban különbözik, hogy az eszközhöz kémiai vizsgálatot végző berendezéseket kapcsolnak. Egyedi szemcsék is vizsgálhatóak anélkül, hogy el kellene különíteni azokat a többitől.31 A módszerrel információkat kaphatunk az összetevők mellett az égetési hőmérsékletről, a kerámia felületéről (például, hogy bevonták-e valamivel, a bevonat milyen összetételű), illetve a technikáról, amivel a kerámiát készítették.32 A kiválasztott tíz darab fajansztöredéken33 bejelöltünk olyan 2-3 mm-es részeket, melyeken a kerámia anyaga mellett a máz és a vizsgálandó festékek is jelen voltak. Ezeket az apró darabokat kivágtuk a tárgyból, majd stabilan beágyaztunk és lemezre tettük, hogy a mikroszondával vizsgálhatóak legyenek. A töredékeket úgy választottam ki, hogy legyen bennük abból a pár darab töredékből, melyek biztosan izniki folyadéktároló edényhez tartoztak. Ehhez viszonyítva egy „skálát” készítettem a tárgyakból, melynek ellenpontja egy olyan csészealj volt, melyet a kutatás hagyományosan a perzsa fajanszok közé sorol. Ezekre jellemző a barnás-fehér alapszín, a kék virágos festés, a csésze vékony, de szemcsés és porózus alapanyaga. A máz igen kevéssé látszik a felületen. A két végpont között különféle csoportból választottam ki csészetöredékeket a skála számára. A megvizsgált csészékről kapott információk nem csak az adott darabokra vonatkoznak azonban, hanem a még meg nem vizsgált csészékről is vonhatunk le következtetéseket, ahogy az alábbiakban láthatjuk majd. Anatóliai csészék A V.97.20.81. számú töredék (1. tábla 1) felületén egy levél (yaprak) található, de nem a szokványos hegyes fajtából, hanem a levél vége visszakunkorodik.34 Több szár fut végig a töredéken, de csak ez az egy levél vehető ki teljes egészében. A szárakon kalánfű (salyangoz) apró bogyói láthatóak, mely a Hatayi stíluscsoportnál gyakran megjelenik.35 Színekben igen gazdag darab, bár a fekete kontúron túlfolynak a festések. Kobaltkék, türkiz-zöld és fűzőid jelenik meg a töredéken. A vékonycsiszolatról készített képről több információt tudhattunk meg a készítési technikáról. A 2 mm-es 24 Atasoy-Raby 1989: 58. 25 Atasoy-Raby 1989: 60. 26 Atasoy-Raby 1989: 60. 27 Atasoy-Raby 1989: 62. 28 Atasoy-Raby 1989: 60. 29 Atasoy-Raby 1989: 62. 30 Energia diszperzív spektrométerrel ellátott pásztázó eletronmikroszkóp. 31 Szilágyi 2011: 499. 32 Szilágyi 2011: 502. 33 DIVE, Ltsz. V.97.20.81, V.2012.141.1, V.2012.147.1, V.97.20.74, V.2012.149.1, V.2012.91.1, V.2012.91.2, V.2010.69.1, V.2012.125.1, V.2012.91.9. 34 Atasoy-Raby 1989: 284., 286., 287., 311. számú edények. 35 Birol-Derman 2004: 23. 346