Rácz Tibor Ákos: A múltnak kútja. Fiatal középkoros regészek V. konferenciájának tanulmánykötete - A Ferenczy Múzeum kiadványai, A. sorozat: Monográfiák 3. (Szentendre, 2014)
V. Archeometria - Lengyel Boglárka: Három 16. századi párta fémfonalainak anyagvizsgálata és rekonstrukciója
A fémfonal betekerésének lehetőségei A fémfonal a fémszalag bélfonal köré tekerésével jön létre. Egy ma ismeretlen technológiát szeretnék rekonstruálni, ezért a ma is létező rokonszakmák módszereinek tanulmányozása közelebb vihet a megoldáshoz. Rokonszakmáknak tekinthető az ötvösségből a drótsodrás, a textiliparból a cérnakészítés, a kötélverés és zsinórkészítés. A drótsodrás technikája — kiindulásként - adódott az ötvösségből, mivel ötvösök készítették a fémfonalakat. (Legalábbis a 1800-as években, ezért feltételezhetjük, hogy korábban is.) A drótsodrás során két, három vagy több szál drót feltekerése történhet „Z”- vagy „S”-sodratirányban. Lehet kevésbé sodrott - egész hosszúkásra hagyva a „szemeket” - vagy tömörre, szinte gyöngydróttá sodorni. A sodronyok nagyon sokfélék lehetnek, többféle típusba sorolhatóak. Nagy változatosságot mutatnak a különböző vastagságú vagy többszörösen összetekert drótok, vagy ezek kombinációjával készült sodronyok. A sodronyok hengerlésével vagy teljes ellapításával újabb variációk készíthetők. Ilyen sodronyokból néhány méter vagy akár 10-20 méteres darabokra is szükség lehetett (például sodronyzománcokhoz, filigránokhoz rövidebb, kardok bandázsolásához) Az első fémfonalrekonstrukció kísérleteket a drótsodráshoz hasonlóan készítettem. A cérnakészítés párhuzama magától értetődően kínálkozott. Két szempontból fontos, az egyik a bélfonalak készítése miatt, a másik a sodrás módja illetve az orsó használata miatt. A cérna véges hosszúságú elemi szálakból (általában len- kender- pamut- vagy selyemszálakból) sodrással egymáshoz erősített „végtelenített” szál. Leggyakrabban három sodrott szál újabb összesodrásával készül, a két sodrásirány mindig ellentétes. A cérnakészítés fontos eleme a fémfonal készítés szempontjából, hogy az elemi szálakból sodort fonalágak sodratirányával ellentétes a fonalágak összesodrása.31 A cérnakészítés abban hasonlít fémfonal készítéshez, hogy szabadkézi sodrással is lehetséges, és az elkészült fémfonalat is orsóra tekertem. A kötélverés érdekessége, hogy viszonylag rövidebb darabok készülnek, a „végtelenített” cérnával szemben, és a készítés folyamata jobban hasonlít a drótsodráshoz, viszont szálas növényi alapanyagot használ. A kötélkészítésnél és a zsinórkészítésnél is a szabályos betekeréséhez használatos kis barázdált tojás alakú vezető szerszám (az összeeresztő fa) tűnt érdekesnek. A kötélverésnél a kender háncs rostjaiból összetekert szálakból hármat, négyet, ötöt stb. sodornak egybe. Úgy készül, hogy egy összeeresztő fával vezetik a szálakat, miközben egy szerkezettel egyszerre tekerik azokat. Az összeeresztőfának annyi barázdája van ahány szálból készül a zsinór, amiből többet összesodorva lesz kötél.32 Azt gondoltam, hogy az összeeresztő-fához hasonlatos eszköz segítségével szabályosabban lehet vezetni a bélfonalat és a fémszalagot, de ez nem vezetett eredményre. Lengyel Boglárka: Három 16. századi párta fémfonalainak anyagvizsgálata és rekonstrukciója A feltekerés módja A fémszalag és a bélfonal feltekerése többféle módon lehetséges. A fémfonal rekonstrukció pontosságának megállapításánál segítség, ha az elkészült fémfonalat és az eredetieket mikroszkóp alatt összehasonlítjuk. így a legkönnyebb megfigyelni, melyik hasonlít leginkább a pártákéhoz. Sokkal könnyebb szabad szemmel azonosnak tűnő fémfonalat készíteni, mint olyat, amelynek mikroszkópos képe is megközelíti az eredetit (1. tábla 5). Lehet a drótsodráshoz hasonlatos módon úgy, hogy a bélfonal és a fémszalag is tekeredik. Egy kézifúró tokmányába egy kampóval rögzítve a bélfonalat és a fémszalagot egyszerre tekertem be. Ennek egyik előnye, hogy könnyebb szabályosan betekerni és kicsit egyszerűbb a fémszalagok illesztése, mint a szabad kézzel készített fémfonalnál. Hátránya, hogy csak rövidebb szakaszok készíthetők. 50-60 cm hosszú fémfonalakat sikerült ezzel a módszerrel készíteni. A cérnasodráshoz hasonlatos készítési mód, amikor csak az ujjainkkal tekerjük a bélfonal köré a fémszalagot, és az elkészült fonalat orsóra tekerjük. Az orsó mozgása segíti a sodrást, egy-egy lendülettel akár 5-10 cm fonal készíthető, majd az orsóra tekerhető a kész fonal. Ez a módszer a drótból hengerelt, hosszabb fémszalagok esetében hatékony, mert a szalagok illesztése lelassítja a készítést. Minél hosszabbak a szalagok annál gyorsabb a készítés. Több méter hosszú fémfonalak készítésénél problémát okoz a bélfonal betekeredése, a fémfonal sodrásával ellentétes irányú sodródása. A műtárgyakon a fémfonalak hosszából lehetne következtetni arra, hogy milyen módon tekerték a bélfonalra a fémszalagot. A mintának tekintett pártáknál hosszabb fonalszakaszokat lehet megfigyelni, feltételezhetően hatékonyan, 31 Mátéfy-Novák 2007: 80-87. 32 B. Nagy é. n. 329
