Rácz Tibor Ákos: A múltnak kútja. Fiatal középkoros regészek V. konferenciájának tanulmánykötete - A Ferenczy Múzeum kiadványai, A. sorozat: Monográfiák 3. (Szentendre, 2014)
V. Archeometria - Lengyel Boglárka: Három 16. századi párta fémfonalainak anyagvizsgálata és rekonstrukciója
Lengyel Boglárka: Három 16. századi párta fémfonalainak anyagvizsgálata és rekonstrukciója 3. kép: A drégelypalánkipárta fémfonalainak elektronmikroszkópos képe a. ) három fémfonalból készült sodrat elektronmikroszkópos képe b. ) a fémszalag belső oldalának elektronmikroszkópos képe c. ) a fémszalag külső oldalának elektronmikroszkópos képe (A SEM képeket készítette: Thiele Ádám, MGTE ATT) 4. kép: Az eredeti bélfonal és a rekonstrukcióhoz használt bélfonal (Optikai mikroszkóppal készült kép 40-szeres nagyításban) Minden minta esetében több ponton mértünk, de a fonalak rossz állapota, a fémszalag korrodálódása miatt, értékelhető mérések közül minden esetben egyet rögzítettünk. Aranyat vagy ezüstöt egyetlen ponton sem mértünk. Higanyt sem azonosítottunk, ami tűziaranyozásra utalna. Réz és cink mindhárom esetben kimutatható volt, de ezek az értékek nem elsősorban az ötvözet pontos arányát hivatottak megállapítani, hanem csak azt, hogy sárgaréz szalagot használtak. A korrodálódás során előfordulhat, hogy az ötvözetet alkotó fémek különböző mértékben korrodálódnak, ezért is tűnhet különböző arányú ötvözetnek. Ha mégis az ötvözet hozzávetőleges réz-cink arányát szeretnénk kiszámítani, akkor: • a hármas sodratú fémszalag esetében a mért 37% réz és 6% cink, 86-14%-os ötvözetnek felelne meg; • a fémszalag belső részén a réz 59% cink 6 %, ami 91-9%-os ötvözetnek felelne meg; • a fémszalag külső részén réz 65% cink 8 %, ami 89-11%-os ötvözetnek felelne meg. Azért fontos a szalag külső- és belső oldalán is mérni, mert a belső oldal kicsit védettebb helyzetben van, ezért lehet hogy ott kevésbé korrodálódott. Másrészt előfordulhatnak csak egy oldalon aranyozott vagy ezüstözött szalagok, illetve, hogy a belső oldal védettebb részén marad meg az aranyozás, ezüstözés. Ebben az esetben a minták külső és belső oldalán mért eredményekben jelentős különbség nem tapasztalható. A sárgaréz esetében, ha hidegen nyújtják, mint például a dróthúzás vagy lemezzé kalapálás során, akkor 15-20% cinktartalom az ideális, mert akkor a legkönnyebben alakítható. Mindhárom fémfonalnál kevesebb cinktartalmat mértünk, de ebből nem következik az, hogy nem használtak ideális összetételű alapanyagot. Lehet, hogy a korrodálódás során különböző mértékben alakult át az ötvözet réz, illetve cink tartalma és ennek eredményeként csökkenhet a cink aránya az ötvözetben. Ami megállapítható, hogy sárgarezet használtak és aranyozásnak vagy ezüstözésnek nincs nyoma, tehát hamis aranyfonalnak22 nevezhető. 22 Járó 2010: 65. 325
