Rácz Tibor Ákos: A múltnak kútja. Fiatal középkoros regészek V. konferenciájának tanulmánykötete - A Ferenczy Múzeum kiadványai, A. sorozat: Monográfiák 3. (Szentendre, 2014)
IV. Várak, villák - Szabó Béla: A Báthory István általs ostromolt jelentősebb oroszországi erődítmények jellemzői
Szabó Béla A Báthory István által ostromolt jelentősebb oroszországi erődítmények jellemzői Velikie Luki és Pszkov ostromának tükrében Történelmi háttér Az erdélyi fejedelem Báthory Istvánt 1576. május első napján a krakkói vár templomában a kujavai püspök, Stanislaw Karnkowski megkoronázta.1 A koronázási esküje szerint is az állami egység, az 1558 óta Rettegett Iván ellen vívott livóniai háború előtti állapotok helyreállítása Báthory István legfontosabb feladatai közé tartozott. A Lengyel Királyság és a Litván Nagyfejedelemség jogainak, kiváltságainak szabadságainak megerősítésekor ünnepélyesen elhangzott, hogy a szomszédos országok által elragadott lengyel vagy litván területeket visszaszerzi, tehát az 1558-as határokra szorítja vissza az ellenségeit (Oroszországot), országai területét csonkítani nem hagyja, sőt növelni fogja.2 Oroszország számára, amely ekkorra már fontos politikai, katonai és gazdasági szerepet töltött be Kelet-Európa életében, fontossá vált a Balti-tengerhez való közvetlen „kijárat” megszerzése. E cél megvalósításának útjában állt Svédország, a Livóniai Lovagrend és a Lengyel-litván Unió.3 Az orosz diplomácia meddő próbálkozásai után Rettegett Iván a háború mellett döntött: erővel áttörni Livónián. így kezdődött a livóniai háború, amely célja egyrészt a meggyengült Lovagrend szétzúzása volt, másrészt tengeri kijárat megszerzése Oroszország számára.4 A cár, kihasználva Báthory István nehézségeit és súlyos külpolitikai helyzetét, koncentrált támadást indított Livónia eddig el nem foglalt részei ellen. IV. Iván 1577-es hadjáratának eredményeképpen gyakorlatilag majdnem az egész Baltikum a kezére került, Rigával együtt. A lengyelek hatalma csak a Dzwina folyóig érvényesült. De ez a 1577-es hadjárat nem hozott döntő fordulatot a cár számára. A hadjárat után a livóniai háború döntő szakaszába lépett, amely már Báthory sikereit hozta. Az orosz elemzések szerint Lengyelország a térség egyik legjelentősebb katonai nagyhatalma volt és Báthory színrelépésével számukra egy új veszély is jelentkezett. Ügy vélték, hogy Báthory segítségül hívhatja a törököket, vagy a tatárokat, akik veszélyeztethetik déli határaikat. Ezért nem vállaltak nagy csatákat, és Báthoryékat nagy, jól felkészült erődök ostromlásával akarták felőrölni. Rettegett Iván nem akarta a hadseregét kockáztatni, amikor tartott a tatár seregek újabb, fővárosa elleni támadásától.5 Számunkra azért is fontos Báthory oroszok elleni hadjáratainak ismerete, mivel a magyar katonák6 komoly segítséget nyújtottak a lengyelek oroszok ellen folyó harcaihoz, viszont a háborúban szerzett tapasztalatokat jól hasznosí1 HIM HL, TKGy VII. 3/1575. 2 VL 158. 3 Kpyyc 1959:115. 4 Ez az orosz történészek általánosan elfogadott értékelése: Kpyyc 1959:117. 5 Насонов-Черепнин-Зимин (ред.) 1955: 389-390. 6 Az eddigi feltárt zsoldfizetési lajstromok alapján sok ezer (12.000-14.000) magyar katona neve és hadi cselekedetei elevenednek meg: Szádeczky- Kardoss 1931: 339. 313
