Rácz Tibor Ákos: A múltnak kútja. Fiatal középkoros regészek V. konferenciájának tanulmánykötete - A Ferenczy Múzeum kiadványai, A. sorozat: Monográfiák 3. (Szentendre, 2014)
IV. Várak, villák - Nagy Balázs: A Tettye téri reneszánsz villa és a 2009. évi megelőző régészeti feltárás ereményei (Pécs, Baranya megye)
Nagy Balázs: A Tettye téri reneszánsz villa és a 2009. évi megelőző régészeti feltárás eredményei (Pécs, Baranya megye) szinten kötötte össze a déli szárnyat a nyugatival (2. tábla 3). Véleményünk szerint a déli fal lenyomata alapján itt egy falazott mellvédről indított loggia meglétét feltételezhetjük.33 Továbbá érdemes megjegyezni, hogy Parádi Nándor jelentésében egy baluszter töredékről is értesülhetünk.34 így okkal feltételezhetjük, hogy az emelet nem csak kifelé, dél felé lehetett egy loggiával megnyitva, hanem az udvari oldal is, ahol a loggia oszlopai baluszteres mellvédre támaszkodhattak. A loggia földszintje ugyanakkor zárt homlokzatú lehetett, erre utal a lépcsőház elhelyezkedése a homlokzat közepén. Az épület újabb kutatási eredményei alapján körvonalazódott alaprajzi szerkezet párhuzamait a zárt udvaros paloták között kereshetjük. A villa főbb struktúrájának szem előtt tartása mellett, párhuzamait már a jóval korábbi építésű épületeknél is megtalálhatjuk, mint például a pienzai Piccolomini-palota vagy a trentói érseki palota.35 Derviskolostor (1543/1566-1664/1686) Pécs 1543-ban török kézre kerül. A törökök először a belvárost, majd Szigetvár elfoglalása után a külvárosokat is birtokba vették.36 Amennyiben figyelembe vesszük a villából származó éremanyag intenzitását, úgy azt mondhatjuk, hogy az épületet a 16. század második felétől biztosan lakják, fénykorát a 17. század első felében éli (1. kép). A reneszánsz villán viszonylag nagy átalakításokat vittek végbe. A török kori építkezést a vegyes falazási technika jellemezte, ami szinte mindenesetben eltért a reneszánsz villára jellemzőtől. Ide sorolható az árnyékszék, a torony, a pince, a medence, valamint az 1957. évi feltárás alkalmával megtalált észak-dél irányú támpillér és a keleti fal mellé épített lépcsőalapozás is. Az építészeti fogások olykor a legegyszerűbb megoldásokat követik. Itt főként az árnyékszék északnyugati falára (3. tábla 1), a pince lépcsőjének kialakítására (3. tábla 2-4) és a medence agyagból épített oldalfalaira (3. tábla 7; 4. tábla 1) gondolunk. A török kori átalakításokat egy alaprajzi térkép segítségével szemléltettük, melyen a török korban elbontásra kerülő falakat szürkével, míg az állókat feketével jelöltük (6. tábla 2). A módszeres kutatás révén az objektumok betöltődését szinte minden esetben pénzekkel sikerült keltezni. Ennek köszönhetően azt is sikerült megállapítanunk, hogy az épületet, valamikor az 1649 utáni években az itt élt muszlim vallást követő szerzetesek felhagyják. Az objektumok közül az árnyékszék és a medence betöltődése is ez időtájra keltezhető. Véleményünk szerint a kolostor felhagyásának közvetlen okául Pécs 1664. évi felszabadító ostromát kell említenünk, amikor január 28-án lerohanták a Szigeti és a Budai külvárosokat.37 33 Búzás 2008: 76. 34 Farbaky 2002: 55; Farbaky 2009: 348. 35 Heydenrich 1996: 50; Clarke 2003: 3. 36 Varga 2009: 59,82. 37 Varga 2009:173. 310
