Rácz Tibor Ákos: A múltnak kútja. Fiatal középkoros regészek V. konferenciájának tanulmánykötete - A Ferenczy Múzeum kiadványai, A. sorozat: Monográfiák 3. (Szentendre, 2014)

IV. Várak, villák - Nagy Balázs: A Tettye téri reneszánsz villa és a 2009. évi megelőző régészeti feltárás ereményei (Pécs, Baranya megye)

Nagy Balázs: A Tettye téri reneszánsz villa és a 2009. évi megelőző régészeti feltárás eredményei (Pécs, Baranya megye)

Reéh György megfigyelése szerint a reneszánsz villát liliomos és rózsás Szatmári címeres oszlopfők díszítették. Ezek alapján a villa építését Szatmári György püspökségéhez (1505—1521) kötötték.5

Az reneszánsz villában 2004-ig három régészeti feltárásra került sor. Az épületben és környékén, 1957-ben Fülep Ferenc elsőként végezhetett ásatásokat. Az feltárás eredményeit Parádi Nándor 1959-ben tette közzé. Az ásatás tervezett célja nem a reneszánsz villa feltárása volt, hanem az itt feltételezett római kori emlékek felkutatása. A keresett korszak emlékeinek hiányában, a reneszánsz villa északkeleti felét kezdték el kutatni. Nyolc kutatóárokban folytattak régészeti munkálatokat. A keleti szárny keleti falának vonalában egy vegyes falazatú falszakaszt találtak, amit támpillérként azonosítottak. Megfigyeléseik szerint ennek alapozása kissé mélyebbre nyúlt a palota falánál. Építési idejét a török korra határozták meg. Ugyanekkora keltezték a keleti főfal északi felében talált sekély falalapozást, valamint a tornyot is. A Tettye utca nyugati felén talált falakat is a hódoltság korára keltezték, amit az Eisenhut-térképen levő lőpor malom északkeleti kiszögellésével azonosítottak.6

2003-ban a reneszánsz villa balesetveszélyesnek nyilvánított falszakának régészeti leletmentését Nagy Erzsébet vezetésével a Janus Pannonius Múzeum Régészeti Osztálya látta el. Az udvar nyugati falának déli fele megerősítésre szorult, ami a föld alatt levő alapfalak feltárását tette indokolttá. A leletmentés során egy 1,6 mx2 m-es kutatóárkot nyitottak, melyben a visszabontott falszakasz közel 40 cm-es mélységben jelentkezett, így a statikailag bizonytalan falmaradvány megerősítése lehetségessé vált.7

Az épület déli felének pusztulásához a hegyről lefolyó csapadékvíz is hozzájárult, ami elsősorban a villa délkeleti felében okozott problémákat. Az állagmegóvás érdekében az épület veszélyeztetett részét támfallal tervezték megvédeni. Ennek kapcsán 2004-ben Gere László vezetésével megelőző régészeti feltárásra került sor. Az ásatás során három kutatóárok az épület keleti szárnyára, egy pedig a déli szárnyra irányult. A kutatási eredmények közül csak a legfontosabb megfigyeléseket és megállapításokat emeltük ki. A keleti szárny déli helyiségében az ásató egy téglaboltozatos pincét azonosított, megfigyelése szerint a pince egykorú a reneszánsz villával. A pince boltvállait a helyiség keleti és nyugati falához épített bélésfalon találta meg. Ezzel kapcsolatban a következő megállapításokat tette: a pince boltozatának magassága 150-160 cm-rel magasodott az egykori járószint fölé. Véleménye szerint a pince lejárata a villa délkeleti sarka mellett, a későbbi torony helyén lehetett. A torony megépülését követően a pince másodlagos lejáratát a keleti szárny déli helyiségének északi falából alakították ki. A keleti kapubejáró mentén téglaburkolat nyomaira bukkant, amit a késő középkori járószinttel azonosított. A feltárás eredményei közé sorolható az is, hogy a kutatás a déli szárny meglétét igazoltnak látta.8

A reneszánsz villa múltjával kapcsolatban Farbaky Péter átfogó jellegű kutatásokat végzett. Tanulmányai főként az épületre vonatkozó források, leletanyagok összegyűjtésére, valamint a villa alaprajzainak bemutatására, értelmezésére irányultak.9 A korszakot összefoglaló tanulmányokban is gyakran említést tesznek a Szatmári-villáról, mint épület típusról.10 11 Pécs török korának történetét Varga Szabolcs foglalta össze, tanulmányában a Tettye városrész történetét is részletekbe menően tárgyalta.11

A 2009. évi kutatási eredményekről a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat kiadványából értesülhetünk.12 Az előzetes beszámolóban olvasható eredményeket a feldolgozás során újra kellett értelmeznünk, ami részint a természettudományos vizsgálatoknak, részint pedig a lelőhelyre vonatkozó források — feltárási eredmények, korabeli hiteles írott források, térképi és képzőművészeti ábrázolások - együttes értékelésének köszönhető.

5 Reéh 1911: 130.

6 Parádi 1959.

7 Nagy 2003.

8 Gere 2004; Gere 2005.

9 Farbaky 2002: 52-57; Farbaky 2009: 347-349.

10 Bagyinszki-Buzás 2008: 42.

11 Varga 2009.

12 Kárpáti 2010a: 16.

304