Rácz Tibor Ákos: A múltnak kútja. Fiatal középkoros regészek V. konferenciájának tanulmánykötete - A Ferenczy Múzeum kiadványai, A. sorozat: Monográfiák 3. (Szentendre, 2014)
IV. Várak, villák - Hegyi Dóra: Tátika és Rezi várának reneszánsz kőfaragványai
Hegyi Dóra: Tátika és Rezi várának reneszánsz kőfaragványai László fia Miklós, illetve Péter fia János, a Gersei Pető-rokonság e két tagja a Mátyás- és a Jagelló-korban magas országos tisztségeket töltött be, mindketten az uralkodó közvetlen környezetéhez tartoztak, a királyi tanács munkájában is részt vettek. Ebben az időszakban a birtokaik kiterjedése, megyei és országos tisztségeik révén a Dunántúl egyik legjelentősebb családja tagjainak számítottak. Tehát róluk minden bizonnyal feltételezhető lenne Tátika várának átalakítása, javítása, az északi palota reneszánsz kőkeretekkel való díszítése. Ráadásul a 16. század első negyedében történt építkezés tényét a faragványok formai jellegzetességei mellett megerősíti egy 1522 tavaszán kelt oklevél is, amely szerint Pető Miklós fia, „Haragos” Ferenc Tátika építéséből eredő tartozást követelt a néhai János testvérének, Györgynek fiain.109 A betöltött országos tisztségeik alapján azonban nem dönthető el, hogy pontosabban vajon mikor kerülhetett sor az építkezésre. Az is kérdéses, hogy egyáltalán lakhattak-e, s ha igen mikor lakhattak a várban a család tagjai. Ráadásul 1490-ben János anyja, Katalin asszony Szántóról keltezte levelét, amely alapján sejthető, hogy a család rendelkezett udvarházzal a mezővárosban. Kérdéses az is, hogy a család mindkét ága lakott-e Tátika várában. Mindenesetre reprezentatív jellegű átalakításokat biztosan végeztek Miklós, s még inkább János idejében. Későbbi építkezés kevésbé valószínű, amelyet megerősít az az érdekes adat, miszerint az 1555-ben hívott kőfaragók lebeszélték az előbb említett János unokáját, ifjabb Jánost az építkezésről.110 Rezi Rezi esetében már bonyolultabb a helyzet, ugyanis Gersei Pető Miklós és János Rezit is birtokolta, így feltételezhető lenne, hogy Tátika mellett másik várukban is építkeztek volna. Itt kell azonban megemlíteni azt az írott forrást, amely arról számol be, hogy Rezi várában 1552-ben az ifjabb János megbízásából végeztek átalakításokat.111 János sokszor tartózkodott a bécsi udvarban, ahol udvarnokként teljesített szolgálatot és a szintén reneszánsz stílusban építkező Choron Jánoshoz hasonlóan ausztriai honosságot is kapott, majd pedig a soproni főispáni tisztséget is ellátta 1559-től egészen haláláig, 1578-ig. Ettől fogva lényegesen kevesebbet tartózkodhatott a Balaton-vidékén, így Rezi várában is. Tehát ezt megelőzően, 1552-ben a reneszánsz nyíláskeretek beépítése is megtörténhetett. Kapcsolatban állt Nádasdy Tamással, amelyről fennmaradt levelei tanúskodnak.112 A nádor a Nyugat-Dunántúlon fekvő Sárvárt választotta székhelyéül. Az 6 udvara, a 16. század közepén zajló reneszánsz stílusú építkezései példaként szolgálhatott a vidéken. A sárvári vár reneszánsz nyíláskeretei nagy hasonlóságot mutatnak a Balaton-felvidéki darabokkal is. Rezi várának egyik ablakkerete pontosan ugyanolyan lemez—kima—lemez-kima—lemez tagozású, mint az egyik sárvári töredék.113 114 Choron Margitnak Nádasdy Kristóffal kötött házassága révén a Choron család is kapcsolatba került a nádorral. Az ő egervári négysarokbástyás, reneszánsz kastélyuk pedig a 17. században hosszú ideig tovább élő épülettípus egyik első képviselője volt. 114 Tehát Pető János tisztségei, kapcsolatai és a század közepe előtt elnyert bárói címe révén valóban lehetséges reneszánsz építtetőnek tűnhet, s ennek maguk az ismert faragványok sem mondanak ellent. * * Tátika és Rezi faragott kőanyagának töredékessége miatt rekonstrukcióra nem minden esetben volt lehetőségem. A várakban zajló kutatások folytatásával további faragványok előkerülése remélhető, amelyek e képet pontosíthatják, vagy akár felül is írhatják megállapításaimat. Töredékességük ellenére azonban még így is nagyon jól jelzik a várakban történt nagyszabású építkezésekkel együtt a birtokosok reprezentációra, lakályosságra való törekvését. Míg Tátikán egy 16. század első negyedében lezajlott építkezést lehet feltételezni, addig Rezi várában csak a század közepén építhették be a reneszánsz nyíláskereteket. 109 MNL OL, DL 93837; Tóth 1990:160. 110 Tóth 1990: 160; Koppány 1984: 218. 111 Tóth 1990: 160; Végh 2007: 40. 112 TT 1907:267-291,401-436. 113 Koppány 1984: 219. 114 Mikó 2009:121-122; Koppány 1984:219. A zalaegerszegi Göcsej Múzeum raktárában található néhány reneszánsz nyíláskerettöredék Egervárról, amelyek szintén nagyfokú hasonlóságot mutatnak a vidék emlékanyagával. 300
