Rácz Tibor Ákos: A múltnak kútja. Fiatal középkoros regészek V. konferenciájának tanulmánykötete - A Ferenczy Múzeum kiadványai, A. sorozat: Monográfiák 3. (Szentendre, 2014)
IV. Várak, villák - Hegyi Dóra: Tátika és Rezi várának reneszánsz kőfaragványai
Hegyi Dóra: Tátika és Rezi várának reneszánsz kőfaragványai ta meg és dúlta fel a várat, amely során a falak szenvedhettek olyan sérüléseket, amelyeket később ki kellett javítani. A délkeleti torony udvar felőli bejárata mellől egy lépcső vezetett az emeletre. Ide később egy kisebb épületet emeltek, amelynek északi falát 2006-ban találták meg az ásatás során. A délnyugati torony délnyugati sarkát pedig utólag egy 2,5x2,5 m-es sarokpillérrel támasztották meg.68 A harmadik periódus a Gersei Petők birtokba lépéséhez kapcsolható. Valószínűleg a 15. század közepén történhetett meg a feltehetően háromszintes, boltozatos földszinti és emeleti terekkel rendelkező lakótorony felépítése az északi kiugró szirtfokra. A lakótornyot ráépítették az első periódusnál említett támpillérre. A torony keleti falának déli részén alakították ki a többszintes árnyékszéket, amelyhez egy érdekes építészeti megoldás tartozott. A várudvar, amely folyamatosan lejt délről északi irányban, a csapadékvizet a lakótorony déli falához vezette. Ezt hasznosították a torony megépítésekor úgy, hogy ezeket a vizeket egy erős lejtésű, a padlószint alá épített csatornán keresztül az árnyékszékbe vezették és felhasználták annak tisztítására.69 Koppány Tibor véleménye szerint a várban álló épületmaradványok, falcsonkok legkorábbi részei is olyan 14-15. századi építményeknek látszanak, amelyek későbbiek a vár első építési periódusánál.70 A vár déli oldalán elhelyezkedő kapu előtti felvonóhíd a várárokban facölöpökre támaszkodott. A régészeti kutatások alapján Vándor László a 15-16. századra keltezte, mert a vár hídjának cölöpjei a feltárt részen 14-16. századi fel töltésben jelentkeztek.71 A 16. század közepén számolhatunk a vár utolsó építési periódusával. Ekkor a török elleni védelem céljából többszakaszos palánkvárat építettek a vár elé.72 Reneszánsz kőfaragványok Tátika Tátika várából összesen 65 darab faragvány ismert, amelyekből 42 darabot az ásatások során tártak fel, 23 darab pedig a falkutatások alkalmával került elő az omladékból. Ezek közül 14 darab sorolható a reneszánsz nyíláskerettöredékek közé (1. tábla). A fennmaradó 51 faragott kő között egyszer és kétszer hornyolt bordatöredékek, födémtartó konzolok, egy vélhetően oszloplábazatként azonosítható faragvány, olyan egyszerű, töredékes faragott kövek, amelyek funkciója nem határozható meg, és további nyílások keretdarabjai is megtalálhatóak. Utóbbiak között több gótikus, egyszerű élszedett és profil nélküli íves és egyenes darabok is vannak. Néhány töredéket tokhoronnyal láttak el.73 A hornyolt bordatöredékek az északi toldaléképület és a palota omladékából származnak, így nagy valószínűséggel egykor ezen épületek boltozatához tartozhattak.74 A faragványok egy része jelenleg - köztük a reneszánsz töredékek is - a zalaegerszegi Göcsej Múzeum raktárában találhatók. A többi töredék pedig a várban maradt és a palotaépület helyreállított, keleti földszinti helyiségébe pakolták be őket. Rezi Rezi várának régészeti kutatása során előkerült faragott kövek közül összesen 19 darab faragvány ismert. Ebből 10 darab tartozik a reneszánsz profillal ellátott nyíláskerettöredékek közé (2. tábla). A maradék 9 darab faragvány között található három darab púpos kváder és további hat darab nyíláskerettöredék, amelyek profil nélküliek. A Rezi várából származó faragott köveket egy kivétellel jelenleg a keszthelyi Balaton Múzeumban őrzik, amelyek közül két töredék az állandó kiállításon kapott helyet (2. tábla 1-2). Egy töredék pedig Rezi község Polgármesteri Hivatalánál került elhelyezésre (2. tábla 6). 68 Vándor 2010b: 3. 69 Vándor 2005: 3; Vándor 2007: 7. 70 Koppány 1993:175. 71 Vándor 2010b: 4. 72 Koppány 1993: 175. 73 Bozóki—Nagy 2003:13—14; Bozóki-Nagy 2005: 9-14; Bozóki-Nagy 2006: 20—24. 74 Bozóki-Nagy 2005: 8. 296
