Rácz Tibor Ákos: A múltnak kútja. Fiatal középkoros regészek V. konferenciájának tanulmánykötete - A Ferenczy Múzeum kiadványai, A. sorozat: Monográfiák 3. (Szentendre, 2014)
IV. Várak, villák - Hegyi Dóra: Tátika és Rezi várának reneszánsz kőfaragványai
Hegyi Dóra: Tátika és Rezi várának reneszánsz kőfaragványai Rezi A középkori Rezi települést először 1236-ban említették a források, mint Rezy terra castrensis de Zala.40 IV. László 1282-ben adományozta el a várföldet Tomaj nembeli Tibának Boldogkőért cserébe.41 Tibától Pécz nembeli Apor 1290 táján foglalta el.42 Ekkor még nincs vár a területén, de valószínűleg ekkor épülhetett.43 Apor 1307-ben utód nélkül halt meg,44 így a birtok a királyra szállt. Először 1333-ban szerepel, mint királyi vár.45 Nagy Lajos idején a vár királyi adományként került a Lackfi család kezére Tátikával együtt, akiknek a birtokaként egy 1378-as oklevél említette először.46 1397-ben, Laczkfi István meggyilkolását követően ismét a királyé lett Rezi vára.47 Négy évvel később, 1401-ben Eberhard zágrábi püspöknek és rokonának Albeni Rudolfnak adományozta azt az uralkodó a hozzá tartozó birtokokkal együtt.48 A püspök 1419-ben bekövetkezett halála után a birtok ismét a királyra szállt, aki 1421-ben a várat és birtokait Medvei János zágrábi püspöknek, királynéi kancellárnak és Albeni Rudolfnak zálogosította el tízezer arany forintért.49 Rezi várához tartoztak Keszthely, Tomaj, Falud, Rezi és Zsid falvak.50 Zsigmond 1427-ben elkobozta a várat a Medvei családtól és Gersei Pető János fiainak, Péternek és Lászlónak adományozta.51 Ettől kedve Rezi vára Tátikához hasonlóan több mint egy évszázadon keresztül volt a Pető-család birtokában.52 Tátika 1589-es pusztulása kapcsán Rezit nem említették, 1592-ben azonban már róla is elpusztult várként szóltak a források.53 A várak építéstörténete Tátika A Tátika felsővárában 2000 és 2010 között több megszakítással végzett ásatás és falkutatás, valamint a habarcselemzések eredményei egymást kiegészítve, egymásra támaszkodva fontos adatokat szolgáltattak a vár építéstörténetével kapcsolatban. A tátikai felsővár 13. század közepén végzett kiépítéséről nagyon kevés adat maradt fenn. Az építkezést az eddigi feltételezések szerint minden valószínűség szerint 1248-ban kezdhették meg, 1257-ben pedig már állt a vár. Ennek alaprajza nem ismert, de az, hogy Zlaudus püspök utolsó éveit itt töltötte és itt őrizte egyházmegyéjének iratait, rezidenciális, reprezentatív építkezést sejtet. Az eddigi kutatások alapján elképzelhető, hogy a legkorábbinak meghatározható építési periódus a körítőfalakban megszakítás nélkül végigkövethető,54 amelyek mindenhol egységes sárga színű, sárga kavicsos sóderrel kevert bazalttörmelékes habarccsal épültek.55 Az még kérdéses, hogy a sziklaplató északnyugati részén tartozott-e ehhez a körítőfalhoz lakóépület, esetleg torony.56 A 13. század végén, a 14. század elején a bizonytalan birtokviszonyok, erőszakos tulajdoncserék miatt nehezen képzelhető el nagyobb szabású építkezés. Esetleg erre az időszakra keltezhetők azok a kisebb-nagyobb javítások az első periódusú falakon, amelyek habarcsa az előzőtől eltérően fehér színű, bazalttörmelékes, téglazúzalékos, sűrű mésztartalmú. Megtalálható ez a kaputorony északkeleti falán az első periódusú fal felső részén, a várrom nyugati körítőfalának déli részén, a falsaroknál.57 A ma is meglévő torony valószínűleg ekkor épült egy korábbi épület helyén, 40 Szatlóczki 2012: 5; HO VI. 33. 41 Engel 1996:1.400; RA II. 3185; HO VI. 260-261; MNL OL, DL 93866. 42 HO VII. 243-244. A kiadó, Nagy Imre 1295-re datálta. 43 Fügedi 1977:182; Engel: 1996:1.400. 44 Engel 2001: Nádasd nem: 3. tábla: Pető (gersei). 45 Engel 1996:1.400. 46 MNL OL, DL 6525. 47 ZsO 1.525. 48 Engel 1996:1.400; Zala II. 300-306. 49 Szatlóczki 2012: 20; Zala II. 427-428. 50 Szatlóczki 2012:19; Zala II. 427-428. 51 HO IV. 294-295. 52 Szatlóczki 2012: 21; Vándor 2007: 5; Zala II. 427-428. 53 Pálfly 1999:175. 54 Nagy 2005: 92; Vándor 2007: 6. 55 Nagy 2005: 95. 56 Nagy 2005: 92. 57 Nagy 2005: 96. 294
