Rácz Tibor Ákos: A múltnak kútja. Fiatal középkoros regészek V. konferenciájának tanulmánykötete - A Ferenczy Múzeum kiadványai, A. sorozat: Monográfiák 3. (Szentendre, 2014)
IV. Várak, villák - Bartha Annamária: Favus apát várépítései? Adalékok Szigliget és Zengővár építéstörténetéhez
Bariba Annamária: Favus apát várépítései? Adalékok Szigliget és Zengővár építéstörténetéhez 13. század végén építették, de ezt okleveles adat híján nehéz meghatározni. Az előkerült leletek pedig nem teszik lehetővé a 13. századon belüli datálást, csak az itt talált kerámiák keltezésének finomításától várhatunk pontosabb kormeghatározást.66 A 13. század végéről meglehetősen kevés adattal rendelkezünk; 1279-ben János, 1280-ban István apát állt az apátság élén, a korszak végéről 1295-ből pedig egy Simon nevű apát ismert, nekik is csak a nevüket őrzik az oklevelek.67 Herman apát idejéből tudjuk, hogy az apátság és az Óvári-család között hosszas viszály alakult ki, aminek talán lehettek korábbi előzményei is, de ez inkább a nyomjai vámhely és kátolyi plébánia körül zajlott, mert itt a plébánia az apátságé volt, a falu pedig az Óváriaké.68 Ezek az összetűzések viszont nem tűnnek olyan komolynak, hogy emiatt az apátság egy meglehetősen meredek, és az apátságtól meglehetősen messze eső helyen menedékvárat építsen, főleg hogy 1258 körül a monostort már védte valamiféle erődítés. Sokkal valószínűbbnek látszik, hogy egy ilyen nem csekély erőfeszítést kívánó erődítési munkát a tatároktól való félelem motiválhatta. Mint láttuk, a tatárok pusztítása több települést is érintett a környéken, aminek valószínűleg a lakosság egy része is áldozatul esett. Az ország népe tartott attól, hogy a támadás megismétlődik. A környék lakossága igyekezett felkészülni a védekezésre, Pécsett is a tatárjárást követően épült meg a kővár.69 A meredek, erdőtől takart helyen épült erősség, amit valószínűleg csak a helyiek ismertek, kiváló menedék lehetett a környék lakosságának. A viszonylag nagy alapterületnek köszönhetően Zengővár nagyobb népesség befogadására is alkalmas lehetett, illetve a jó földrajzi fekvés miatt a sánccal, és vastag kőfallal rendelkező vár talán hosszabb ostromnak is ellen tudott volna állni. Ráadásul az ellenség nem feltétlenül kockáztatta meg egy ilyen helynek az ostromát, ami nem kecsegtetett jelentős anyagi haszonnal, hiszen ide valószínűleg tényleg csak a legfontosabb, könnyen mozdítható értékeket vihették magukkal. Amennyiben Favus kezdte meg az építkezést, tíz év állt a rendelkezésére, mielőtt 1252-ben a pannonhalmi apátság élére került, ami talán magyarázat lehet arra is, hogy mért nem épült ki teljesen Zengővár: az építető távozása után az apátság nem folytatta a munkálatokat. Szemben a korszakban kiépülő várakkal Zengővár és Szigliget egyaránt a nagyobb alapterületű várak közé tartozik, ami talán szintén közös építőre utalhat. Összegzés A tatárjárást követően szükségessé vált, hogy az országban minél több helyen épüljenek erősségek, ahová a lakosság újabb támadás esetén behúzódhatott. Az uralkodó ezek kiépítésébe igyekezett bevonni a megfelelő anyagi háttérrel rendelkező közösségeket, magánszemélyeket és az egyházat is. Favus apát, talán személyes érintettségéből kifolyólag is, kivette a részét ezekből a munkálatokból, a szigligeti vár esetében bizonyíthatóan, Zengővár és a pécsváradi erődítés esetében pedig nagy valószínűséggel. Bár az írott források és régészeti adatok segítségével néhány kérdést tisztázni lehetett, a gyenge forrásadottságok miatt - újabb adatok előkerüléséig - számos kérdés megválaszolatlanul maradt. További kutatások szükségesek, például Favus apát pannonhalmi építőtevékenységével kapcsolatban, amire jelen esetben terjedelmi okokból nem vállalkoztam. 66 Miklós 2001: 80; Miklós 2006:1-11. 67 Gállos F.—Gállos 0.2001:146. 68 Gállos F.-Gállos 0.2001:146. 69 Fedeles 2010: 24. 265
