Rácz Tibor Ákos: A múltnak kútja. Fiatal középkoros regészek V. konferenciájának tanulmánykötete - A Ferenczy Múzeum kiadványai, A. sorozat: Monográfiák 3. (Szentendre, 2014)
IV. Várak, villák - Bartha Annamária: Favus apát várépítései? Adalékok Szigliget és Zengővár építéstörténetéhez
Bartha Annamária: Favus apát várépítései? Adalékok Szigliget és Zengővár építéstörténetéhez Mészáros Orsolya vizsgálta a vár refugium szerepét, szerinte ezt a vár földrajzi helyzete indokolná, hisz a Tapolcaimedencében vizenyős, mocsaras területeket találunk, melyekből tényleg szigetként emelkedtek ki a szigligeti hegyek, tehát nehezen megközelíthetőek, bár szerinte kétséges, hogy egy ilyen rövid idő alatt felépített vár képes-e nagy tömegeket befogadni. Mészáros lábjegyzetben megjegyzi, hogy feltételezhető, hogy Kozák Károly elmélete túlhaladott, de ez csak a felsővár kutatási eredményeinek vizsgálatakor válik egyértelművé.41 Mint a fentiekből kitűnik, Szigliget jóval nagyobb volt, mint azt Kozák feltételezte, tehát alkalmas lehetett nagyobb tömegek befogadására. Nem szabad elfeledkezni arról sem, hogy a tatár fenyegetés reális veszély volt; 1259-ben a keleti határok felől tatár mozgolódásról érkeztek hírek. A tatár seregek meghódították a nyugati orosz fejedelemségeket, majd a lengyel területek ellen fordultak, és Krakkó területét kegyetlenül feldúlták. Bár a magyar követek hírül hozták, hogy a tatároknak nem áll szándékában Magyarország ellen vonulni, IV. Béla mégsem hagyhatta figyelmen kívül a fenyegetést.42 A vár felépítésének költségeiről nincsenek adataink, bár az 1262-es oklevél említi, hogy nagy költséggel épült fel.43 Nem tudjuk azt sem, hogy Szigliget birtok mekkora értéket képviselt, mekkora volt a kiterjedése. Az apátság mindösszesen két évig élvezhette a birtok jövedelmeit, amit valószínűleg a várépítés költségeire használhatott fel. IV. Béla 1262-ben visszavette Szigligetet és három másik birtokot adott helyette: Bak (Bök) földje, a mai Bak falu, Zalaegerszegtől délre található. Derbete korábban a nyitrai várhoz tartozott, és egy határjárás alapján a Trebete (Trebatice) településsel azonos.44 Az Alma nevű birtokot talán Almamellékkel lehet azonosítani, ami Nyírakol és Füzvölgy között terült el. Később nem bukkan fel a forrásokban, valószínűleg az apátság Szentlászló nevű birtokához csatolták, mint tartozékot.45 Mészáros Orsolya szerint ez a három birtok egyenértékű lehetett a szigligeti birtokkal.46 Bár nem ismerjük a földek nagyságát, Alma és Bak birtokok nem tűnnek túl nagynak, ráadásul - mint láthattuk - az utóbbit V. István el is vette az apátságtól.47 Derbéte határjárása alapján nagyobb területnek tűnik, de ez a terület sem maradt sokáig az apátság birtokában.48 A vár felépítéséhez tehát leginkább saját erejére kellett támaszkodnia az apátságnak. Mindez a pannonhalmi monostor gazdagságát mutatja. Zengővár Favus apát korábban Pécsvárad apátja volt. Szinte semmilyen adat nem áll a rendelkezésünkre itteni életéről, mert Pécsvárad történetének meglehetősen forráshiányos korszakában működött. Nem tudjuk, mikortól állt a monostor élén, az is csak valószínűsíthető, hogy a tatárjárás idején már ő volt a monostor feje. Kérdéses az is, hogy Pécsváradot érintette-e a tatár támadás, és ha igen, milyen szerepet vállalt Favus az ellenük folytatott harcban, illetve a támadást követő rendteremtésben. Ezzel kapcsolatban többféle vélekedést olvashatunk a szakirodalomban. Rupp Jakab szerint a tatárok elpusztították Pécsváradot, ezt azonban nem támasztotta alá semmilyen forrásadattal.49 Sörös Pongrácz óvatosabban fogalmazott, mondván valószínűleg támadás érte a monostort, de erről nincs adat, csak a széri birtok esetében.50 Gállos Ferenc úgy vélte, bizonyos vonatkozások azt jelzik, Favus közvetlenül átélte a pusztításokat, bár csak a széri birtokot dúlták föl.51 Kőfalvi Tamás véleménye szerint is támadás érte a települést, amit a közeli Peterd birtok pusztulása bizonyít; egy 1267-es Pécsváradon kiállított oklevél tanúsága szerint a szekszárdi konvent eladja Peturd birtokot, ami a tatárjárás óta néptelen.52 Miklós Zsuzsa viszont úgy gondolja, hogy bár a megye területén jelentős pusztítást okozott, Pécsváradot nem érintette a tatár támadás.53 Pécs és a környékbeli települések helyzetéből talán választ kaphatunk, ugyanis a források és régészeti adatok tanúsága szerint támadás érte a tatár hordák részéről. A várost valószínűleg a 13. század közepéig nem védte várfal, így a 41 Mészáros 2005: 313. 42 Kristó 1998: 113. 43 „[...] castrum [...] cum magna summa pecunie construisset.” Sörös (szerk.) 1902: 319 (53. oklevél). 44 Sörös (szerk.) 1902:148-149. 45 Sörös (szerk.) 1902:172 (53-54. oklevél). 46 Mészáros 2005: 314. 47 Sörös (szerk.) 1902:158. 48 Sörös (szerk.) 1902:149. 49 Rupp 1870: 405-406. 50 Sörös (szerk.) 1912:17. 51 Gállos F. 1975: 21; Gállos F.-Gállos 0.1988: 12; Gállos F.-Gállos 0.2001:144. 52 Kőfalvi 2001: 209. 53 Miklós 2006: 11. 262
