Rácz Tibor Ákos: A múltnak kútja. Fiatal középkoros regészek V. konferenciájának tanulmánykötete - A Ferenczy Múzeum kiadványai, A. sorozat: Monográfiák 3. (Szentendre, 2014)
IV. Várak, villák - Bartha Annamária: Favus apát várépítései? Adalékok Szigliget és Zengővár építéstörténetéhez
Bartha Annamária: Favus apát várépítései? Adalékok Szigliget és Zengővár építéstörténetéhez viszont nem határozzák meg, hogy pontosan hol feküdtek az említett birtokok. A korszakban a Tapolcai-medence vizenyős, mocsaras terület volt, melyekből tényleg szigetként emelkedtek ki a szigligeti hegyek.16 Több hasonló nevű település is található itt, és nem ismerünk olyan forrást, ami a birtokot, vagy a várat Szigligetnek nevezné,17 illetve olyat sem, ami az Ovárat említené.18 A legkorábbi vonatkozó adat Zyndt Mátyás 1566-ban készült hadi térképe.19 A szigligeti birtokviszonyok tanulmányozása révén tehát nem sikerült pontosan meghatározni, hol építkezett Favus apát, erre a régészeti kutatásoktól remélhetünk csak választ. Kozák Károly 1965-66-ban folytatott korlátozott kiterjedésű régészeti ásatást a Várhegyen, a felsővárban, ahol Árpád-kori leletek is kerültek elő.20 Szerinte a felsővár két építési periódusban nyerte el mostani formáját: az első szakaszban csak a végén két toronnyal megerősített „palota” épült fel, valamint ezzel egy időben, vagy csak kicsivel később a „kápolna”. Ez méreteivel beleillik a 13. századi kis alapterületű várak sorába.21 Gere László viszont úgy gondolja, hogy a nyugati várfalnál előkerült, Kozák Károly által is 10-13. századinak meghatározott kerámiatöredékek arra utalnak, hogy a felsővár kiépítése nem történhetett későbben, mint a 13. század vége, vagy a 14. század első évtizede, vagyis valószínűleg Favus apát építtette, bár nem zárható ki, hogy miután a király visszavette a várat az apátságtól, további építkezések zajlottak (2. tábla). A szigligeti vár 13. században kiépült részének alapterülete 75x20 m, ami szokatlanul nagynak számít a 13. század váraihoz képest, amelyek általános jellemzője a kis alapterület. A környékbeli várak a 15-16. századi teljes kiépülésüket követően sem lettek ennél sokkal nagyobbak.22 Az Ovár vizsgálata nélkül azonban fenti eredmény nem lehetett megnyugtató, így Gere László 2003-ban itt szondázó ásatást végzett. A feltárás során egyértelművé vált, hogy az épület egyetlen fázisban épült, mivel valamennyi fal kötésben volt egymással.23 Az előkerült leletek főleg késő középkori kerámiák voltak, amik a szigligeti várban talált analógiák alapján a 15. századra keltezhetőek. Ez alapján Gere László szerint a legvalószínűbb építtető az Ujlaky-család volt, mely megfelelő anyagi erőforrásokkal rendelkezett az erősség megépítéséhez, a család tagjai közül pedig legvalószínűbben Ujlaky Miklós, aki 1445 és 1477 között volt a szigligeti vár ura, amikor a család hatalma csúcsán állt.24 25 Ez alapján pedig egyértelművé vált, hogy Favus apát a ma Szigligetként ismert erősség építésére kapott engedélyt. Felmerülhet a kérdés, hogy IV. Béla miért egy bencés monostorra bízta a vár építését. Az, hogy egy apát épített várat az önmagában nem feltétlenül meglepő, hiszen tudjuk, hogy Pannonhalma, apátja, Uros vezetésével ellenállt a tatár ostromnak,23 illetve az 1242. február 2-án a pápához intézett segélykérő levélben Pannonhalma mellett Tihany és Zalavár is szerepelt az erődített helyek között.26 Más egyházi személyek is részt vettek IV. Béla várépítési politikájában. A Balaton környéken például Zlaudus veszprémi püspök fejezte be Tátika várát, amit Tátika nembeli Tádé kezdett el építeni. Zlaudus halála után az erősség a veszprémi püspökség birtokába került, és 1342-ig a püspökség tartotta fenn és látta el megfelelő véderővel.27 A zágrábi püspök is épített várat, és az egri püspök is kapott várépítési engedélyt, bár ott a vár csak később épült fel.28 Kozák Károly szerint IV. Béla a bencések kérésére adományozta nekik a birtokot. A várat azért építették, hogy — Pannonhalmához hasonlóan — itt is sikeresen vehessék fel a harcot támadás esetén, és a környékbeli lakosság számára nyújtson menedéket. Ezen kívül fontos volt a Dunántúlon szétszórtan fekvő pannonhalmi, tihanyi, zalavári, somogyvári és almádi bencés apátságok nagy kiterjedésű birtokai közti kapcsolat szempontjából is.29 A vár biztosította a fontos útvonalat és a balatoni átkelőhelyet, Révhelyet Somogyvár irányában.30 16 Mészáros 2005: 312. 17 Mészáros 2005: 302. 18 Gere 2006: 136. 19 Gere 2006:137. 20 Kozák 1967-1968: 236. 21 Kozák 1967-1968: 239-240. 22 Gere 2003:11-14; Gere 1994: 36. 23 Gere 2006:133. 24 Gere 2006:136-137. 25 „És miközben pannóniai Szent Márton várát ostromolták, melyet az apát férfiasán védett, hirtelen visszarendelték őket, úgyhogy azokon a vidékeken ez a három helység [Esztergom, Székesfehérvár, Pannonhalma] maradt megvívatlanul.” Rogerius 2001:40. caput 436. „Et cum castrum sancti Martini de Pannonia expugnarent, abbate se viriliter deffendente fuerunt subito revocati ita,, quod ista tria loca [Esztergom, Székesfehérvár, Pannonhalma] tantum inexpugnata in illis partibus remanserunt.” SRH II. 585—586. 26 TE 1987: 399. 27 Veress 1996: 35; Gere 1994: 33. 28 Fügedi 1977:30. 29 Kozák 1960:29-30. 30 Kozák 1975:271. 259
