Rácz Tibor Ákos: A múltnak kútja. Fiatal középkoros regészek V. konferenciájának tanulmánykötete - A Ferenczy Múzeum kiadványai, A. sorozat: Monográfiák 3. (Szentendre, 2014)
III. Egyházi épületek - Rácz Miklós: Mit keres egy régész egy barokk kolostorban?
Rácz Miklós: Mit keres egy régész egy barokk kolostorban? Az épületet később a konventépületbe csatolták, ablak- és ajtónyílásait áthelyezték, illetve befalazták, födémjét és válaszfalát elbontva benne alakították ki a folyosóból és teremből álló, az udvari kőkeretes ajtó felirata szerint könyvtárnak és káptalanteremnek helyet adó két helyiséget (040-041. jelű helyiségek), amelyeket ekkor boltozattal láttak el (1. tábla; 6. kép).u A káptalanterem eredeti alaprajzi kialakítása az udvari falhoz közeli, szimmetrikusan elhelyezkedő ajtónyílásokkal, a két hosszanti falban kialakított két, később erősen átalakított fülkével a megfigyelések és a kivitelezés közbeni bontások nyomán azonosítható volt. A helyiségek eredeti elrendezésének tisztázása a kolostorra vonatkozó helyszíni kutatások egyik legfontosabb eredménye. A délkeleti szárnyban a Vadászteremnek nevezett, nagyméretű helyiségben (007. jelű helyiség) a parketta felbontása során kiderült, hogy helyén eredetileg három külön helyiség volt (1. tábla). Az északkeleti kisebb térben keskeny alapozás húzódott keresztül. E helyiség felett a padláson, az osztófal feletti kémény oldalán sikerült megtalálni egy elbontott kéménykürtő helyét, mely a csatlakozó falcsorbázatokból nagyméretű konyhai szabadkéményként rekonstruálható. Ennek alapján ide lokalizáható a kolostornak a feloszlatás idején készült jegyzőkönyvben is szereplő konyhája. A posztógyár korszakára vonatkozó eredmények Az épület északkeleti sarokhelyiségében a padló alatt egy utólagos és később betöltött búvótér és benne egykor a szomszédos helyiségből fűthető tüzelőberendezés maradványai kerültek elő (7. kép). A tüzelőberendezést valamely barokk épületrészből, feltehetőleg díszkapuból származó ívelt kő fedlapokkal fedték le, melyek töredékei a betöltésből kerültek elő. A fűtőkamra falainak pereméhez és a fűtőnyílások áthidalásához barokk ajtószárköveket használtak fel. A szerkezetet feltehetőleg a kolostor feloszlatása után, a 19. század elején ide telepített posztógyár valamely műhelyéhez kapcsolhatjuk. Azt, hogy milyen funkció igényelhette ezt a kialakítást, egyelőre nem tudjuk. Az udvar (8. kép) északkeleti sarkában egy másodlagos földszintes épületrész falalapozásai, falcsatlakozásának helye, belső vakolata kerültek elő. Az épületrészt az Esterházy-kastély kialakításakor szüntették meg. Ezek alapján valószínűleg szintén a posztógyár működéséhez kapcsolható helyiségről van szó, melyet technológiai okból helyezhettek el a meglevő épületen kívül. Az Esterházy-kastély korszakára vonatkozó eredmények A kastély korszakának számos eredeti elemét bontották el, illetve bontották meg, így itt az átalakítások igen sok részlete volt megfigyelhető. Ezek közül a leglényegesebbeket, a Vadászterem és környékére és az egykori lépcsőkarokra vonatkozókat emeljük ki. A Vadászteremben (1. tábla: 007. jelű helyiség), melynek helyén, mint láttuk, eredetileg a kolostor konyhája volt, 1902-ben vadászjelenetes festményekkel tagolt faburkolatot alakítottak ki. Maga a terem és funkciója ennél korábbra, vélhetőleg 1886-ra megy vissza, ekkor a kialakított terem falai egy halványzöld festést kaptak. A terem átalakítását a parketta felbontásakor előkerült, Széli Kálmán miniszterelnököt (1899-1903) említő újságtöredék datálja. A Vadászterem melletti helyiség (1. tábla: 008. jelű helyiség) a 20. század eleji leírások alapján akkor dolgozószoba volt. A festésrétegek feltárása és megtisztítása során a helyiség átalakításainak folyamatára is fény derült. 13 7. kép: A 028jelű helyiségben (1. tábla) apadió alatt betöltve előkerült, másodlagos kialakítású búvótér és egykor a szomszédos helyiségből fűthető tüzelőberendezés, feltehetőleg a posztógyár időszakából (Fotó: Rácz Miklós) 13 A tervező és az engedélyezett terv a feliratos ajtókeret eltávolításával számolt, észrevételezve a vakolat nélküli falszövetben, hogy a keret másodlagos a környező falazatban. Az épületrész számos más részletből kiderített építéstörténetének tükrében azonban tisztázódott, hogy a fal második periódusa valójában a konventépület teljes felépítésének periódusával azonos. 254
