Rácz Tibor Ákos: A múltnak kútja. Fiatal középkoros regészek V. konferenciájának tanulmánykötete - A Ferenczy Múzeum kiadványai, A. sorozat: Monográfiák 3. (Szentendre, 2014)
III. Egyházi épületek - Pap Ildikó Katalin: Középkori faragott kövek a kercaszomori református templom falában
Pap Ildikó Katalin: Középkori faragott kövek a kercaszomori református templom falában 6. kép: A 70. és 71. számú faragvány az északi falból történt kiemelést követően (Fotó: Pap Ildikó Katalin) A források szerint a régi templomból nyert téglákat is felhasználták a református templom építéséhez, azonban ezek kivitel, soványítás és méret26 alapján történő elkülönítése mai tudásunk szerint még akkor sem volna lehetséges, ha biztosan tudnánk, hogy a Szent Venceltemplom Árpád-kori periódusa téglákból épült. A református templomban megfigyelt kőanyagok mennyisége és aránya azonban azt valószínűsíti, hogy a Szent Vencel-templom fő építőanyaga nem tégla lehetett. Jelen adatok birtokában arra gondolhatunk, hogy a régi templom a református temploménál feltehetően jóval kisebb hajója részben vagy egészben mészkőből, míg tornya, sekrestyéje, tehát valamely bővítménye bazaltból épülhetett. Ezeket a feltételezéseket azonban csak az elbontott Szent Vencel egyház helyén végzett régészeti kutatások tehetnék egyértelművé. A falakból kiemelt kövek A dokumentálás során külön figyelmet fordítottunk azokra a töredékekre, amelyek a finomabb megmunkálásuk és formájuk alapján nyíláskeretek vagy szerkezeti elemek lehettek. A helyreállítás során a déli bejárat bemutatása miatt kibontásra kerültek a nyílásba beépített falazó kövek. Mindezek mellett lehetőséget kaptunk néhány, általunk választott kőemlék kiemelésére.27 Kérésünkre hat faragott kő kivésésére került sor, amelyek közül mindössze két összeillő kőtöredék bizonyult egyszerűbb, széles élszedéses profillal rendelkező nyíláskeretnek (6. kép). A kiemelt, egyszerű mészkő építőkövekről leírást, fotó- és rajz-dokumentációt készítettünk, majd a köveket egy bemutató poszterrel a templomban helyeztük el. A kövek között biztosan Árpád-kori faragvány nem volt, a kiemelt kőemlékek a Szent Vencel-templom gótikus periódusából származnak. Összefoglalás Eredményeinket összegezve elmondható, hogy a református templom felújítása során végzett, némiképpen rendhagyó dokumentáló munkánk legfontosabb eredménye az írott források és a néphagyomány által megőrzött adatok igazolása volt; valóban kimondhatjuk, hogy a református templomot a Szent Vencel-templomból elbontott építőanyag felhasználásával emelték. Emellett a kőanyag aránya, beépítésének mértéke és módja alapján következtetéseket tudtunk levonni az Őrség egyik legkorábbi plébániaépületének képéről, amelyet lehetőség szerint a jövőben a Szent Venceltemplom helyén történő kutatással és ásatással is szeretnénk igazolni. 26 A források szerint a 18. században téglaborítással ellátott padló és a felmenő falakban található téglák mérete közt nincs jelentős különbség. Árpád-kori és késő középkori téglák méretének vizsgálata alapján mindeddig nem sikerült korszakokra jellemző téglaméretek elkülönítése (Pap 2002:186; Valter 2004: 89). 27 Külön köszönöm Rákóczy Péternek és Ozsváth Imrének a lehetőséget. Sajnos néhány, különösen ígéretes követ azok falban való elhelyezkedése miatt nem volt lehetőség kiemelni. Az északi fal keleti részén lévő L-alakú kőtöredék kibontására jelentős magasságba való beépítése miatt, míg a hajó délnyugati sarkába beépített, a többinél igényesebben megmunkált felületű mészkőlapok kiemelésére statikai okok miatt nem kerülhetett sor. 232
